Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 62. 1945. október 24 423

62. 194 S. október 24. [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Nem látja célszerűnek azt, hogy a budai várpalota épületeire költsenek, mert menthetetlennek tartja az épületeket. [Oltványi] Pénzügyminiszter: Bár korábban hozzájárult a póthitel folyósításához, magáévá teszi a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter álláspontját. [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter: Valóban el lehet tekinteni az épületek helyreállítási munkálataitól, mert komoly megóvás nem vihető keresztül. Dr. Balogh István: Az előterjesztést leveszi a napirendről.

16 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 11 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát a Legfőbb Állami Számvevőszék beszerzési csoportja részére 2 tonnás tehergépkocsi vásárlására 6 millió pengő póthitel engedélyezésére. A pénzügyminiszter előzetesen már hozzájárult. Minisztertanács a Legfőbb Állami Számvevőszék beszerzési csoportja részére 2 tonnás tehergépkocsi vásárlására 6 millió pengő póthitel folyósításához hozzájárult. 12 Dr. Balogh István előterjeszti a Központi Híradó Rt. 65 és 50 millió pengős államkölcsön kérelmét. Minisztertanács a Magyar Központi Hiradó Rt. részére folyósított 65 millió pengő államkölcsön felhasználására vonatkozó pénzügyminiszteri jelentést tudomásul veszi és a vállalat részére további 50 millió pengő államkölcsönt engedélyez.

17 13 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát a békeelőkészítés munkálataival kapcsolatos költségekre 4 millió pengő hitel utólagos engedélyezése iránt. A pénzügyminiszter előzetesen már hozzájárult.

18 Minisztertanács a 4 millió pengő hitel utólagos engedélyezéséhez a békeelőkészítés munkálataival kapcsolatos költségekre hozzájárult. 16 Lásd a 41. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. A budai várpalota teljes lebontásáról jelentek meg hírek ekkor a sajtóban. A Műemlékek Országos Bizottsága hármas alternatív javaslatot vetett fel: 1. le kell bontani, 2. régi barokk formájában helyreállítani, 3. a régi helyen modern palotát emelni. A főváros újjáépítési terve szerint - olvasható az egyik cikkben - az egész várnegyedet a földdel egyenlővé kell tenni, s egységes stílusban munkás üdülőtelepet kell létrehozni a helyén. (Mi legyen a vár helyén? Szabadság 1945. október 23. ) A várpalota helyreállítási munkálatai érdemben csak 1959-ben kezdődtek meg. 17 A minisztertanács 1945. október 3-án (58. sz. jegyzőkönyv 40. napirendi pontja) hozott határozatának megfelelően terjesztette elő a Pénzügyminisztérium a Magyar Központi Híradó Rt. részére folyósított államkölcsön felhasználásáról szóló jelentését. A Pénzügyminisztérium 7095/1945./I.a. sz. előterjesztéséből kitűnt, hogy a korábban folyósított 65 millió pengő kölcsön jelentős részét (27 580 000 pengőt) már felhasználták s hogy az újabb összegre elsősorban az üzemelési költségek felemelkedése folytán volt szükség. 18 A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatos 798.Z/1945. sz. előterjesztése csak arra utalt, hogy a pénzügyminiszter ugyan hozzájárult a hitel folyósításához, de kérte, hogy a minisztertanács ezt vegye tudomásul. 429