Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378
61. 1945. október 15. II. Az ország nemzetközi postai és távközlési összeköttetései mind több és több irányban nyílnak meg és a forgalom is állandóan emelkedik. Valószínű, hogy ezekkel kapcsolatban a Magyar Posta részéről a külföldi postaintézményekkel szemben majd tartozás keletkezik. Azonkívül a posta újjáépítéséhez elkerülhetetlenül szükséges egyes árucikkeknek, különösen nyersanyagoknak (pl.: gumi, ólom, vörösréz stb.) behozatala is. A Magyar Nemzeti Bank valutáris helyzete és kilátásai viszont olyanok, hogy ezeknek a céloknak a fedezésére kellő mennyiségű valuta vagy nem áll majd rendelkezésére, ami Magyarország nemzetközi postai és távközlési összeköttetéseinek megszakadását jelentené, vagy pedig ezeknek a tartozásoknak kiegyenlítése végett egyéb igen fontos nyersanyagok és gépek behozatalától kellene eltekinteni. Éppen ezért azt az utat választottam, amit a posta szakközegei és egyes bélyegkereskedők is külön-külön beadott javaslatukkal tanácsoltak, hogy hasonlóan sok más állam által már hosszabb idő óta követett gyakorlathoz, a Magyar Posta által a múltban kibocsátott és most is birtokában lévő, valamint a jövőben kiadandó bélyegeket, illetőleg ezek egy részét, külföldön nemes valuta ellenében értékesítsem. Természetesen nem fogadhattam el egyes kereskedők javaslatainak azt a pontját, hogy az értékesítésben az ő cégük részt óhajtana venni, mert ezzel az intézkedésemmel ezeknek a cégeknek a többivel szemben teljesen indokolatlan és egykézszerű juttatást adnék, ami semmiféle szempontból sem kívánatos és teljesen megengedhetetlen lenne. Viszont beadványaik alátámasztották azokat a más irányból is érkező javaslatokat, hogy a bélyegek értékesítésének nemzetgazdasági és állam-pénzügyi szempontból csakis a közvetlenül külföldön való értékesítés az egyedüli helyes módja. A Magyar Posta külföldi bélyegértékesítő irodája felállításához szükséges helyszíni tanulmányozás, piackutatás, valamint az iroda megszervezése, felállítása és vezetése céljából két tisztviselő hivatalos kiküldetését tartom szükségesnek, ami által az iroda a minimális személyi és dologi kiadásokkal működne. Erre a feladatra vezetőül dr. Vitái Zoltán miniszteri osztálytanácsost, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium távíró-, távbeszélő és rádióforgalmi, valamint bélyegügyeinek egyik vezetőjét, és beosztottul dr. Kappel Gyula postatanácsost, a Postavezérigazgatóság postaüzleti osztályának nemzetközi és bélyegügyi előadóját jelöltem ki. Természetesen a két kiküldött személyének megállapításánál az volt a célom, hogy a megbízottakat szaktudásuk és rangjuk mindennemű feladat kifogástalan megoldására alkalmassá, illetőleg szóbajöhetővé tegye. Mindketten már a múltban több ízben tettek külföldi tanulmányutakat (Svájc, Franciaország, Hollandia stb.), ahol egyetemi tanfolyamokat is végeztek, kellő francia, angol és német nyelvtudással, tárgyalókészséggel és minden egyéb adottsággal is rendelkeznek, úgyhogy a kitűzött célok megvalósítására teljes mértékben alkalmasak. A felvázolt célokon kívül a kiküldötteket az elkövetkező néhány évben rendkívül fontos más feladatokkal is megbíznám. Ugyanis Magyarország nemzetközi postai és távközlési kapcsolatainak felvétele csak úgy történhetik a kellő viszonylatokban, módokon és gyorsasággal, hogyha előzetes megbeszélésekre s egyezménytervezetek elkészítésére és megtárgyalására vagy a külföldi postai intézmények megbízottai érkeznének Magyarországra, vagy a Magyar Posta kiküldöttei utaznának a szóban forgó országokba, ahogy ez jelenleg is történik. (Pl.: Szovjetunió, szomszédos országok.) Tekintettel arra, hogy a Magyar Posta nemzetközi kapcsolatai a háború folytán teljesen megszakadtak, szinte minden egyes országgal külön-külön kell ezeket az egyezmé414
