Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61. 1945. október IS. 23 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a valuta- és az aranyforgalom szabályozása tárgyában. [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Hiányolja a rendeletet, [sic!] hogy a tört arany bejelentéséről nincs sző. [Oltványi] Pénzügyminiszter: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság az előterjesztett szöveghez járult hozzá. Minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztését elfogadta.

32 24 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a I-II. fizetési osztályban lévők pótlékáról szóló rendelettervezete tárgyában. [Ries] Igazságügyminiszter: Indokolatlannak tartja a 4 vidéki főállamügyész 1500 P pótlékát, szemben a fővárosi 2000 pengős illetménnyel. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy a vidéki főállamügyészek pótléka is 2000 P.

33 32 Az előzményt illetően lásd a 46. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pontját. A Pénzügyminisztérium 1945. október 4-én kelt 98 205/1945/IV.c. sz. előterjesztésében utalt arra, hogy az augusztus 22-én tárgyalt és elfogadott rendelettervezetet, tekintettel annak pénzpolitikai jelentőségére, kiadás előtt hozzájárulás végett eljuttatta a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gazdasági Osztálya - olvasható az előterjesztésben - augusztus 28-án kelt válaszában észrevételezte, hogy a rendelettervezet a korábban Magyarországhoz tartozott területeket olyan elnevezésekkel jelölte meg, amelyeknek - megítélése szerint - revíziós tendenciát lehetett tulajdonítani, másrészt azt is kifogásolta, hogy az aranyforgalomra vonatkozó korlátozások alól kivette a tervezet a tört aranyat. Az első észrevételnek helytadva megváltoztatta a minisztérium a területek megnevezését az átdolgozott szövegben, a törtarany kivételét a rendelet hatálya alól viszont fenntartandónak jelezte - elsősorban az ipar aranyszükségletének kielégítésére figyelemmel, másrészt azért, mert „az aranyékszer és a törtarany fogalmi körének igen nehéz elhatárolása folytán igen megnehezítette volna a korlátozások kijátszásával elkövetett bűncselekmények pontos körülírását." Ezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gazdasági Osztálya elfogadta. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-12 525) A jegyzőkönyv mellett csak a rendelet tervezete található. A Pénzügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e napirendi ponthoz a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést fűzték: „A rendelet kiadása indokolatlan és semmiféle célt nem ér el. Egyetlen intézkedést lehetne életbeléptetni, amely bejelentési kötelezettség mellőzésével engedélyhez kötné a külföldi fizetési eszközök forgalmát. A bejelentési kötelezettség olyan kataszter felállításához vezet, amely a jelenlegi viszonyok mellett veszélyeztetést tartalmaz. Semmiféle célja nincs ma már a rendeletnek, mert bebizonyosult, hogy a közszükségleti cikkek nincsenek összefüggésben a pénzpiac alakulásával és a spekulációs piac megtalálja a maga területét. Ennek folytán nincs értelme annak sem, hogy a magyar állampolgárok jelenlegi birtokában lévő külföldi fizetési eszközök közgazdasági okokból beszolgáltatás alá kerüljenek. Ugyanis ez a rendelet is csak kisebb egyéneket fog érinteni és így antiszociális. Annak idején a célt az árszabályozás ilyen módon való ellenőrzése képezte. Azonban ez megdőlt, a közszükségleti cikkek árának teljesen külön alakulása folytán." Lásd a 7160/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. október 17. i} A Pénzügyminisztérium 15 798/1945.11. sz. előterjesztésében, utalva a miniszterek, államtitkárok különpótlékát, illetve működési pótlékát rendező minisztertanácsi határozatra (38. sz. jegyzőkönyv 20. és 54. sz. jegyzőkönyv 27. napirendi pontja), javasolta, hogy a különpótlékot valamennyi, az I-II. fizetési osztályba tartozó közszolgálati alkalmazott megkaphassa, tehát hogy a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnöke is, továbbá, hogy a Kúria és a Közigazgatási Bíróság másodelnöke, a Budapesti ítélőtábla elnöke, a legfőbb államügyész, a Legfőbb Állami Számvevőszék alelnöke a már korábban engedélyezett havi 1000 pengő különpótlékon felül az államtitkárok részére engedélyezett havi 5000 pengő működési pótlékot is megkaphassa. Egyben kérte, hogy a korábbi működési pótlékok helyébe a négy vidéki ítélőtáblai elnök és a budapesti főügyész havi 2000 pengő, a négy vidéki főállamügyész 1500 pengő működési pótlékot kaphasson 1945. augusztus 1-jei hatállyal. 394