Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 61. 1945. október 15 378

61.1945. október 15. és miután a népgyűlésen megállapították, hogy nem mondott gyalázó szavakat, udva­riasan elbocsátották. Szegeden a Kisgazdapárt szónokát nem engedték az orosz emlékünnepélyen felszó­lalni és koszorúját elhelyezni. Kecskeméten Bánó, Nyíregyházán Scheiben, Sopronban Vietorisz rendőrkapitány­ok, a miniszter ígérete ellenére helyükön vannak. A törvényhatóságok által jelölt rendőrtiszteket nem nevezi ki a belügyminiszter. Azért hozta a minisztertanács elé a sérelmeket, mert ezek a jelenségek rendkívül fontos bel- és külérdekeket veszélyeztetnek és alkalmasak megzavarni azt a kedvező benyomást, amelyet a budapesti választások tisztasága kiváltott. Saját személye is za­varva és veszélyeztetve van. Nem választási kérdés ez, mert a Kisgazdapárt az együtt­működést a legmesszebbmenőén építette ki, - az egyedüli alapnak tartja a kibontako­zásnál. Ilyen jelenségek azonban arra mutatnak, hogy az együttműködés nem komoly és egyes pártoknál ilyen szándék hiányzik. Amíg nem tisztázzák a politikai célokat és az erőviszonyokat, az együttműködés lehetetlenné válik a továbbiakban. Ez a Kisgaz­dapárt elnökének álláspontja, amit hangsúlyozni kíván, noha éppen Tildy Zoltán volt az, aki a választások után is biztosította Budapest polgármesterét támogatásáról. 14 [Erdei] Belügyminiszter: A konszolidáció útját valóban meg kell találni. A támadás azonban csak részben orvosolható, mert ami a rendőrségi bajokat illeti nagy nehezen 14 Gyöngyösi fentiekről készített feljegyzése megtalálható a jegyzőkönyv mellett elhelyezett külön lapon is. Ez utóbbi csak annyiban tér el a jegyzőkönyvben foglaltaktól, hogy az utolsó mondat végén szerepel Pécs is, ahol a törvényhatóság által jelölt rendőrtiszteket nem nevezték ki. A rendőrtiszteket illető törvényhatósági jelölési jogról lásd az 43. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. Az újságok csak részben adtak hírt az említett eseményekről. Szinte kivételnek számított az Alföld c. lap részletes beszámolója a dobozi esetről. (1945. október 21.) 1945. október 11-én, Szeged felszabadulásának első évfordulóján a Független Kisgazdapárt nevében Elek Lajos elsőként beszélt a szovjet városparancsnokság erkélyéről, majd a két szovjet emlékműnél minden párt koszorúzott. (Délmagyarország 1945. október 12. és 13.) A Kisgazdapártot valójában a Szegedi Színházban Ré­vai József által elmondott beszéd sértette. Bánó Mihály (1918-1946) lakatost, a Kommunista Párt tagját 1945. január 10-én a kecskeméti Nemzeti Bi­zottság bízta meg a város közbiztonsági osztályának vezetésével, rövidesen Dél-Pest vármegye és Kecskemét rendőrfőkapitánya lett rendőrezredesi rangban. 1945. szeptember 24-én a törvényhatósági bizottság ülésén há­rom szavazattal kevesebbet kapott, mint amennyi a megerősítéséhez szükséges lett volna. A belügyminiszter azonban csak november 20-án mentette fel. Közben a Demokrácia c. lap 1945. november 11-i számában saj­tótámadás indult ellene. 1946 júliusában Budapesten közlekedési baleset áldozata lett. Scheiben, helyesen Sajben András (1903-1986) földmunkás, 1945 után termelőszövetkezeti dolgozó volt. Előbb a Szociáldemokrata Párt, később a Parasztpárt, 1945 júliusában a Kommunista Párt tagja lett. 1944. ok­tóber 31-én Nyíregyháza Ideiglenes Városi Tanácsának tagjává választották. 1945 februárjától Nyíregyháza vá­ros rendőrségének vezetője, 1945 márciusától 1945. október 25-ig Szabolcs vármegye rendőrfőkapitánya volt. A főispán kezdeményezésére, a hivatali hatalommal való visszaélés miatt, mentették fel állásából. A későbbi­ekben a megyei földmunkás szervezetek munkájában vett részt. Vietorisz Géza a Kommunista Párt tagja volt. 1945 májusában Sopron város és a vármegye rendőrfőkapitá­nya, 1945. július 23-án Sopron város törvényhatósági bizottságának és az igazoló választmánynak a tagja lett. 1945. december 22-én mást jelöltek a rendőrfőkapitányi állásra. 1945. október 7-én tartották meg Budapesten a törvényhatósági választást, amelyen 240 mandátumból 122­őt a Kisgazdapárt szerzett meg. Ez az eredmény idegességet váltott ki a munkáspártok, elsősorban a Kommu­nista Párt köreiben; az incidensek jórészt ebből származtak. A lapok hírt adtak arról, hogy Vas Zoltán a választás után természetesnek vette, hogy a többségi párt fogja adni Budapest polgármesterét is (Világ 1945. október 11.), Tildy Zoltán azonban a városházán tett látogatása alkalmával kérte, hogy egyelőre maradjon a helyén. 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom