Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 59. 1945. október 12 335

59. 1945. október 12. [Ries] Igazságügyminiszter; Már hetekkel ezelőtt hatálybalépett az a rendelkezés, hogy a szabotáló közhivatalnok népellenes bűncselekmény címén felelősségre vonható és a sok panasz ellenére eddig feljelentés nem történt.

40 [Rónai] Közellátásügyi miniszter: A legsürgősebb a csempészrendelet, mert ez közvetlen veszélyt hárít el.

41 [Miklós] Miniszterelnök: Az az álláspontja, hogy a kötött gazdálkodásra való áttérés segíteni fog. 4 [Bán] Iparügyi miniszter: Éppen a most érintett kérdésekkel összefüggésben béremelés sürgős javaslattételére kér engedélyt. [Miklós] Miniszterelnök a javaslattételre az engedélyt megadja. [Bán] Iparügyi miniszter álláspontja szerint valóban megfelelő készletekhez kell jutni és egyetért azzal, hogy bizonyos időre ezt biztosítani kell. Ha ez megoldható, úgy a helyzet nem sötét és ha el is késtünk, rá kell menni a készletekre, fel kell kutatni. Az ezzel foglalkozó apparátus kiépítendő. A maga részéről a kollektív szerződés hatálya alá tartozó, valamint a mező- és erdőgazdasági alkalmazottak kivételével a magánjogi szerződés alapján szolgálati viszonyban álló egyéb munkavállalók munkabérét 1945. október 14-i hatállyal 100 %-kal fel kívánja emelni. Prémiumot kíván biztosítani ott, ahol a békebeli termelést felülmúlják. Ez nem végleges megoldás, de végső szükség mindaddig, amíg nem tudunk kötött gazdálkodást folytatni. Kötött gazdálkodás esetén meg lehet közelíteni a kielégítő megoldást. Az átmeneti intézkedéseket pártkülönbség nélkül, saját párttagjaikat is megfegyelmező módon, kell a pártok közreműködésével végrehajtani. Ki kell emelni a viszonyok rendkívül komoly mivoltát. A gazdasági minisztertanács elfogadta a munkabérek felemelését, de másodsorbani biztosítékul előterjeszti javaslatát a „Munkabérszínvonal Megállapító Bizottság" szervezése tárgyában és ismerteti részletesen tervezetét.

42 A bizottság elnökét az iparügyi miniszter nevezné ki és tagjai volnának a kereskedelem és közlekedésügyi, a közellátásügyi, az újjáépítési és a pénzügyminiszter egy-egy képviselője, a Gyáriparosok Országos Szövetségének, az Ipartestületek Országos Központjának és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjának egy-egy kiküldöttje. A bizottság hatásköre a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek megállapítására terjed ki. A bizottság határozatainak megszegése, vagy kijátszása szankciók hatálya alá esnék. [Pénzügyminiszter képviseletében] Dabasi Schweng Loránd államtitkár: A munkabérek felemelése elkerülhetetlenné teszi a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek felemelését is, de az október 15-i hatálybalépése nem hajtható végre. A bankjegyforgalom nem fogja kielégíteni a szükségletet, még a mai bérek mellett sem, és így teljes pénzügyi összeomlás fog bekövetkezni a fizetési eszközök hiánya okából. Ha a Szövet40 Lásd a 6750/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. augusztus 19.), amely kimondta, hogy népellenes bűntettben bűnös az a közhivatalnok, aki hivatali kötelességét szándékosan súlyosan megsérti, felettes hatóságának törvényszerű szolgálati utasítását nem teljesíti, ezáltal a demokratikus kormányzat zavartalan érvényesülését, az ország népi és demokratikus szellemben való újjászervezését lényegesen akadályozza. 41 Lásd a 60. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját és 16. sz. jegyzetét. 42 A munkabérek felemeléséről és a Munkabérszínvonal Megállapító Bizottság létesítéséről szóló javaslatot a gazdasági miniszteri értekezlet egyaránt támogatta. Lásd a II. F. 11. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 348