Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 59. 1945. október 12 335
59. 1945. október 12. van, de az „elsősorban" kifejezés is némi megnyugvást jelenthet a közvéleménynek. Esetleg függelékként kell ezeket a kikötéseket kifejezni. [Miklós] Miniszterelnök: A lényeg az, hogy más országok, - így az Egyesült Nemzetek - jogait nem érinti az egyezmény. Dr. Balogh István: Ez eléggé ki van fejezve a melléklettel. 9 [Miklós] Miniszterelnök szükségesnek tartja, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter részletesen informálja a minisztertanácsot az egyezmény tárgya tekintetében. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Akkor, amidőn az egyezményt először terjesztette a minisztertanács elé, a részletekre kiterjedő adatokat sorolt fel. A minisztertanácsi jegyzőkönyvben nincs ugyan megrögzítve, mert a felsorolt adatok a minisztertanács jegyzője által nem voltak nyomban feljegyezhetők, azonban vállalta, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyvhöz csatolás végett elkészíti részletes előterjesztését. 10 Álláspontja az, hogy a meghatalmazás, amelyet az iparügyi miniszterrel együtt nyertek, kiterjed az egyezmény megkötésére is. Elsősorban utal arra, hogy itt nem speciális magyar kérdésről van szó, mert Románia és Bulgária azonosképpen egyezményt kötöttek és így egy előnynek jelentkezett az, hogy Magyarország azonos helyzetbe kerül. Ezenkívül az is befolyásolta az egyezmény aláírásában, hogy tájékoztatást kapott a potsdami határozatokról, - a német tőke szovjet tulajdonná való minősítéséről. Nemközömbös volt az sem, hogy gazdasági helyzetünk igen rossz, világos volt, hogy a helyzet a téli időszakra megromlik. Amit az árucsereforgalmi megállapodás keretében kapunk, az sok fontos közszükségletet fedez, de vannak olyan áruk, amelyeket az árucsereforgalmi egyezmény keretében nem tudunk kapni, csak ha gazdasági együttműködést építünk ki. így az alumínium gyártásához szükséges anyagot csak a Szovjetuniótól szerezhetünk be. Az is latba esik, hogy könnyítéseket lehet elérni a gazdasági együttműködés keretében. Gördülő anyagunk, szállítási eszközünk fogyatékos, alig maradt és szoros együttműködés nélkül a problémákat nem lehet kiegyenlíteni. Egy negyedik szempont volt az is, hogy egy általános világgazdasági válságra lehet számítani és ebben az esetben nem maradhatunk egy biztos piac nélkül. Egy közismert tény, hogy Németország a mintegy másfél évtized előtti gazdasági válságot egy évvel később szenvedte át és ennek oka az volt, hogy a Szovjetunió 900 milliárd márka megrendelést adott Németországnak. Amidőn azonban a német politikai viszonyok változtak, a Szovjetunió stornírozta a megrendeléseket, - azokat Angliával bonyolította le és ennek is tulajdonítható, hogy a válság Angliában nem érte el azt a mélypontot, mint máshol. Biztosítanunk kell tehát gazdaságunkat egy ilyen válsággal szemben, mert felülemelkedhetünk a nehézségeken. Mindent el kell követnünk, hogy termelőerőink jobban ne csökkenjenek. Az egyezmény nem kizárólagos, ha más országtól megfelelő javaslatot kapunk, nincs akadálya annak, hogy el ne fogadjuk. Ezért volt helyes az egyezmény megkötése. A döntésnél a minisztertanács az ország érdekét tartsa szem előtt. [Bán] Iparügyi Miniszter: A Szociáldemokrata Párt politikai bizottsága az egyezményhez hozzájárult 11 és így a maga részéről is ezt az álláspontot képviseli. * Feltehetőleg a kísérőlevélre gondolt, illetve az abba később bele is fogalmazott fenti két pontra. 10 Lásd a 47. sz. jegyzőkönyv 9. napirendi pontját és 23. sz. jegyzetét. 11 A Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottsága 1945. szeptember 6-án hallgatta meg Bán Antal beszámolóját a moszkvai útról, az elhangzottakat azonban nem rögzítették. (PIL 283. f. 4. cs. 5.ő.e. 1. napirendi pont) 338
