Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 56. 1945. szeptember 25 274

56. 1945. szeptember 25. 56. Jegyzőkönyv az 1945. évi szeptember hó 25-én déli 1 órakor dalnoki Miklós Béla elnöklete alatt tartott rendkívüli minisztertanácsról. Jelen voltak: Dr. Erdei Ferenc belügyminiszter Dr. Oltványi Imre pénzügyminiszter Gyöngyösi János külügyminiszter Gr. Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter Vörös János honvédelmi miniszter Nagy Imre földmívelésügyi miniszter Gerő Ernő kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Dr. Ries István igazságügyminiszter 1 [Miklós] Miniszterelnök megnyitja a minisztertanácsot. Bejelenti, hogy az Eszakamerikai Egyesült Államok kormány részéről kezdeményezés történt a diplomáciai viszony felvételére. Felkéri a külügyminisztert ismertesse az Egyesült Államok kormányának jegyzékét.

1 Bán Antal iparügyi miniszter Rónai Sándor közellátásügyi miniszter Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter Nagy Ferenc újjáépítési miniszter Dr. Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár Kállai Gyula miniszterelnökségi politikai államtitkár Dr. Bojta Ernő Béla miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár, a minisztertanács jegyzője 1 A kelet-európai országokkal való diplomáciai kapcsolat felvételének kérdése már a potsdami értekezleten, majd ezt követően is vita tárgyát képezte a nagyhatalmak között. Az Egyesült Államok a szabad választások megtartásához, a társadalom minden rétegét reprezentáló parlament és kormány létrejöttéhez kötötte Finnország, Bulgária, Románia és Magyarország elismerését. A Szovjetunió kész volt diplomáciai kapcsolatot létesíteni a baloldali többségű kormánnyal rendelkező Finnországgal, Bulgáriával és Romániával, továbbá egy idő után Magyarországgal is. A potsdami értekezleten elfogadott kompromisszumos álláspont kimondta hogy „A három kormány egyetért abban, hogy a közeljövőben mindegyikük a fennálló helyzet szem előtt tartásával külön-külön megvizsgálja azokat a feltételeket, amelyek mellett a diplomáciai viszonyt Finnországgal, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal még az ezekkel az országokkal való békeszerződés megkötése előtt felvehetik." (Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Szerk.: Halmosy Dénes, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1966. A potsdami értekezlet, Berlin. 1945. július 17-augusztus 2., Jelentés a berlini hármas értekezletről. X. 651. p.) 274