Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239
55. 1945. szeptember 20. 21 260/1945. KM sz. alatt a Minisztertanács elé azt a kormányrendelettervezetet 73 amely a közellátásügyi miniszter ármegállapító hatáskörét részletesen tartalmazza, összevonva és a viszonyok változásának megfelelően módosítva az 1938-44 években e tárgyban kiadott kormányrendeleteket. 2/ A rendelések előzetes árát> akár a közszállítási szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével, akár anélkül adattak ki, a rendelést kiadó hatóság és a vállalat között létrejövő megállapodás (árlejtés) szabja meg. A munka gyors ütemére való tekintettel a közellátásügyi miniszter sem az előzetes árak megállapításával, sem pedig ezzel kapcsolatban a hitelek ellenőrzésével nem foglalkozik, illetve csak véleményadásra kérhető fel abban az esetben, hogyha a kölcsönösszegek alapjául szolgáló árbázis tekintetében erre szükség van. Egyébként is az UM előterjesztésére 74 ebben a tárgyban már intézkedés történt. 3/ A rendelések teljesítése után az előzetes árakat a közellátásügyi miniszter mint árhatóság ellenőrzi és vizsgálatának eredményeképpen állapítja meg a végleges árat. Abban a kérdésben, hogy a végleges ármegállapítás még a rendelések teljesítése előtt vagy után történjen-e, figyelemmel azokra a hátrányokra, amelyek az utólagos elszámolással együtt járnak (elsősorban a vállalatnak megtakarításokban való érdektelenségére) az IpM felkérésére az OGT is véleményt nyilvánított, megállapítván azt, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a jóvátételi szállítások keretében kiadott megrendelésekkel kapcsolatban az utólagos elszámolás módja látszik járható útnak. 4/ A megrendelési árak kiszámítására, a felkérésre történt előzetes ármegállapításra, végül pedig a végleges ármegállapításra nézve a 4120/1945. ME számú rendelet, illetve az annak tárgyában a közellátásügyi miniszter által kiadott, a Magyar Gyáriparosok Országos szövetségéhez intézett 22 000/1945. KM számú leiratban 75 foglalt általános bánya- és gyáripari kalkulációs irányelvek - az esetleg ezek alapján a közellátásügyi miniszter által később az egyes szakmákra nézve kiadandó speciális kalkulációs irányelvek és minták - az irányadók az alábbi eltéréssel: a. az utánpótlási ár elve azzal a korlátozással érvényesül, hogy azok a nyersanyagok, amelyeket a vállalat az általa kapott állami előlegből vásárolt, csak tényleges beszerzési áron állíthatók az árszámításba; b. haszon címén az említett rendeletekben szereplő haszonkulcsoktól eltérően 5 % érvényesülhet, ezen túlmenően azonban felszámítható a termeléssel arányban álló idegen tőke után a mindenkori reális piaci kamattétel alapján kiszámított kamatköltség; c. a racionalizálás eredményéből előálló megtakarítás a közellátásügyi miniszter és az iparügyi miniszter által együttesen megállapított módon és mértékben, ösztönzésül a vállalat részére hagyható meg amortizációs tartalék képzése céljából. Ezeket az árkiszámítási elveket a PM állásfoglalása és az OGT véleményének figyelembevételével javasolom. Abban az esetben, ha a végleges ármegállapítás adatainak folyamatos feljegyzése, el73 Lásd a közellátásügyi miniszter árszabályozó hatásköréről szóló 9690/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. október 21. 74 Lásd a II. F. 5. sz. feljegyzés 4. napirendi pontját és jegyzetét. 75 A 4120/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 1.), és a 22 000/1945. KM sz. leirat (MK 1945. augusztus 17.) az egyes bánya- és gépgyári termékek, valamint gazdasági jellegű szolgáltatások árának rendezéséről intézkedett. 270
