Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239
55. 1945. szeptember 20. 48 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát rehabilitálások a 285/1945. ME sz. rendelet alapján tárgyában, dr. Szeles Pált a VI. fizetési osztály 1. fokozatába, dr. Drégely Józsefet az V. fizetési osztály 2. fokozatába, Gyúrta Lajost a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába, Bőcskey Imrét a VII. fizetési osztály 3. fokozatába, Farkas Sándort a VI. fizetési osztály 3. fokozatába kívánja kinevezni. 4 * Minisztertanács a kinevezésekhez hozzájárult. 49 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a Népgondozó Hivatal 1945. évi augusztus havi szükségleteinek fedezetére 94 544 000 P hitelösszeg folyósítása tárgyában. 47 Minisztertanács a 94 544 000 P hitel folyósításához a Népgondozó Hivatal augusztus havi szükségleteire hozzájárult. 50 [Erdei] Belügy miniszter előterjeszti kérelmét a Magyarok Világszövetsége részére 120 000 P hitel iránt. 48 46 A 285/1945. ME sz. rendelet a Tanácsköztársaság idején és azt követően baloldali politikai meggyőződés és tevékenység miatt elítéltek, illetve hátrányt szenvedett személyek rehabilitálásáról intézkedett. (MK 1945. február 27.) A Belügyminisztérium 142 485/1945.IV/12. sz. előterjesztésében olvasható részletezés szerint: Dr. Szeles Pált 1920-ban politikai magatartása miatt távolították el a rendőrségi szolgálatból, ahol akkor fogalmazói minőségben dolgozott. 1929-től 1944-ig az OTI tisztviselője volt. Rendőr alezredesi kinevezését javasolták. Dr. Drégely-Dreyer József rendőrkapitányt politikai okból 1920-ban négyévi börtönre és hivatalvesztésre ítélték. 1945 elejétől a szegedi rendőrség állományában rendőr alezredesként teljesített szolgálatot. Rendőr ezredessé való kinevezését javasolták. Gyúrta Lajos a Vidéki Főkapitányságon mint főfelügyelő teljesített szolgálatot. 1920-ban öthavi fogházbüntetésre, egy évi jogvesztésre ítélték a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt. Szabadulása után géplakatosként dolgozott. Rendőrnyomozó századossá való kinevezését javasolták. Bőcskey Imre csendőr főtörzsőrmester 1920-ben, korábbi politikai magatartása miatt tíz hónapig letartóztatásban volt, majd elbocsátották s az Első Magyar Betegbiztosító Rt. alkalmazottja lett. 1945-ben a szekszárdi rendőrség bűnügyi osztályát szervezte meg. Rendőrnyomozó őrnagyi kinevezését javasolták. Gy. Farkas Sándor rendőrfőkapitányt a Vörös Őrségben teljesített szolgálata miatt 1919 után kényszernyugdíjazták. Rendőr alezredesként való nyugdíjazását javasolták. Bíró (Buchberger) István rendőrkapitány neve is szerepel az előterjesztésben, akit, mint a Károlyi-kormány által kinevezett rendőrtisztet 1920-ban állásából elbocsátottak. Rendőr alezredeskénti nyugdíjazását javasolták. 47 A Belügyminisztérium 6360/1945. ein. sz. előterjesztése nem tartalmazza a hiteligény indoklását, csupán azt a kérést, hogy a tárca az összeget előirányzat nélküli átmeneti kiadásként elszámolhassa. Ezt megelőzően, 1945. augusztus 22-én 5994/1945.eln. számon készített előterjesztést ugyanezen tárgyban a Belügyminisztérium, ebben hivatkozott arra, hogy a Népgondozó Hivatal részére korábban (lásd a 30. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját) megszavazott 6 millió pengő hitelt már teljes egészében felhasználta, s újabb 6,119 millió pengő hitelre tart igényt. Egyben 5 személy- és 4 tehergépkocsi beszerzésére kért további hitelt. (MOL XIX-K-lb 1945-7636) Ez az előterjesztés a jelek szerint nem került megtárgyalásra, de az újabb előterjesztés és igény indokául szolgálhatott. 48 A Belügyminisztérium 151 541/1945.4/13. sz. előterjesztése a Magyarok Világszövetségének a hazai és a határokon kívül élő magyarság politikai és kulturális kapcsolatainak ápolására irányuló célkitűzésén kívül felemlítette, hogy a szövetség 1946. május 1-jére szándékozott összehívni a Magyarok 3. Világkongresszusát Budapestre - s mind ennek, mind egyéb működésének finanszírozására kérte az évi 120 000 pengős támogatást. A Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e kérdéshez a következő megjegyzést írták: „Elvileg kifogás alá esik az ilyen támogatás." 254
