Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 55. 1945. szeptember 20 239

55. 1945. szeptember 20. 31 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti a részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlések megtartásának átmeneti eltiltása rendeletnek [sic!] módosítása tárgyában javaslatát. Miután a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter hozzászólásaiból megállapíthatja azt, hogy ebben a tárgyban egy általános rendelkezést tárgyazó javaslat készül, a napirendről leveszi.

29 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 32 [Bán] Iparügyi miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 7. és 8. alatti tervezetét leveszi a napirendről.

30 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 29 Az Iparügyi Minisztérium 73 087/1/2/1945. sz. előterjesztése a 3600/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. július 1.) módosított 817/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 6.) előírásainak további enyhítésére vonatkozó módosítási javaslatot tartalmazott. Hangsúlyozta, hogy az újonnan alakult részvénytársaságokkal szemben azok az aggályok, amelyek a részvények illetéktelen felhasználásával kapcsolatban fennállnak, nem érvényesülhetnek, A jelentős valutáris és pénzügyi kihatásokkal járó mérlegmegállapítást a rendelettervezet az új részvénytársaságokkal szemben kizárta, így esetükben a közgyűlési tilalom fenntartását indokolatlannak mondta. Megemlítette, hogy a tervezetet az Igazságügyminisztériumban szeptember 5-én a pénzügyminiszter, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter képviselőinek, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete kiküldötteinek részvételével tartott értekezleten megbeszélték s a megjelentek azt indokoltnak találták. Jelezte végül, hogy a szövetkezetek tekintetében azért nem tett előterjesztést, mert tudomása szerint az Országos Szövetkezeti Tanács tesz ilyen értelemben javaslatot. (MOL XIX-K-1-b 1945-8028) Lásd az 57. sz. jegyzőkönyv 33. napirendi pontját. 30 Az Iparügyi Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon olvasható felsorolás szerint a szolgálati jogviszony egyes kérdéseinek szabályozására, valamint a keményítőipar támogatására vonatkozó javaslat levételére került sor. A szolgálati jogviszony egyes kérdéseinek szabályozására vonatkozó 70 103/1/2. 1945. sz. iparügyi minisztériumi előterjesztés tulajdonképpen a számtalan jogszabályban fellelhető munkaügyi joganyag egységes szerkesztésű jogszabályba foglalását célozta. Nem csak a bírói jogalkalmazást kívánta megkönnyíteni, de a munkavállalók tájékozódását is. Ugyanakkor igyekezett figyelemmel lenni a szolgálati jogviszony terén megnyilvánult reformtörekvésekre is. így javasolta újra szabályozni a gyári munkásokra hátrányos felmondási időt; a rendelet hatálya alá tervezte vonni azokat a magánalkalmazottakat is, akikre korábban írott jogszabály nem vonatkozott; megszüntetni javasolta azt a gyakorlatot, miszerint házasságkötés, gyermekszülés esetén elbocsátották a női alkalmazottakat; javasolta, hogy csak a kikötött próbaidő után lehessen elbocsátani minden indok nélkül a munkavállalót; a hosszabb ideig egy helyen dolgozó munkás számára felmondás esetén végkielégítést javasolt megállapítani; a háztartási alkalmazottak vitás ügyeit is polgári bíróság elé javasolta utalni, szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint ezeket az ügyeket közigazgatási úton döntötték el. Az Igazségügyminisztérium észrevételei alapján (a szolgálati jogviszony rögtöni felbontására vonatkozó egységes eljárás előírására és a cselédügyek bírói úton való rendezésére vonatkozó rész elhagyását javasolta) az Iparügyi Minisztérium 79 541/I/1./1945. sz. alatt, átdolgozott formában, 1945. október 5-én ismét benyújtotta az előterjesztést. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-ll 668 és 12 517) A minisztertanács azonban ekkor sem tárgyalta; feltehetőleg körözés útján hagyták jóvá. Lásd a 9700/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. október 21. A keményítőipar támogatására az Iparügyi Minisztérium 70 430/1945/11.2. sz. előterjesztésében 240 millió pengő hitel engedélyezését kérte. A cukorellátás kétségbeejtő helyzetével indokolta kérését, mivel 100 000 tonna cukorra volt szükség, de a cukortermelés várható mennyisége 8000 tonna volt. A hiányt a burgonyakeményítőből nyerhető keményítő szörppel és keményítőcukorral kívánta pótolni. Ez a kérdés sem került a minisztertanács elé, feltehetőleg körözés útján döntöttek felőle. 249