Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 54. 1945. szeptember 17 207

54. 1945. szeptember 17. 28 [Pénzügyminiszter képviseletében Dabasi] Schweng Loránd államtitkár előterjeszti a pénzügyminiszter 260 825/1945. számú javaslatát Sármásy Árpád miniszteri számvevőségi igazgató és Zalatnay Ottó miniszteri számvevőségi I. osztályú főtanácsos szolgálatban való visszatartása tárgyában.

27 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 29 [Pénzügyminiszter képviseletében Dabasi] Schweng Loránd államtitkár előterjeszti a pénzügyminiszter 210 983/1945. számú javaslatát Füleki Kázmér dohányjövedéki főigazgatóvá való kinevezése tárgyában.

28 Minisztertanács a soronkívüli kinevezéshez hozzájárult. 30 [Pénzügyminiszter képviseletében Dabasi] Schweng Loránd államtitkár előterjeszti a pénzügyminiszter 61 154/1945. számú javaslatát a korábbi kormányzat által vállalt kincstári kötelezettségek tárgyában.

29 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 31 [Pénzügyminiszter képviseletében Dabasi] Schweng Loránd államtitkár előterjeszti a pénzügyminiszter 75 947/1945. számú javaslatát a biztosítási díjtételekkel terhelt ingatlanok újjáépítési kölcsöne tárgyában.

30 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 27 Az előterjesztés szerint Sármásy Árpád a Pénzügyminisztérium számvevőségi igazgatója, a miniszteri számvevőség központi csoportjának főnöke; Zalatnay Ottó a miniszteri számvevőség állami pénzverői kirendeltségének vezetője volt. 28 Az előterjesztés szerint nevezett 1910-től dolgozott a dohányjövedéknél és 1945. áprilisától a dohányjövedéki központi igazgatóság dohánygyári ügyosztályát vezette. 2

' Lásd az 54/d. sz. mellékletet, valamint a 61. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pontját. 30 A jegyzőkönyv mellett található előterjesztés szerint a korábbi s ekkor érvényben volt jogszabályok (a biztosító magánvállalatok felügyeletéről szóló 196/1923. ME sz. rendelet, MRT 1923. 5-24. p., és a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biztosítási alapjának újabb szabályozásáról szóló 5900/1942. ME sz. rendelet, MRT 1942. 2722-2727. p.) értelmében a biztosító vállalatok díjtartalék állományához és a biztosítási alaphoz tartozó sérült épületeik helyreállítására nem kaphattak kölcsönt az 5120/1945. ME sz. rendelettel (MK 1945. július 22.) létesített Budapesti Epületjavítási Alaptól, mivel ez a rendelet előírta, hogy a kölcsön biztosítására a telekkönyvbe be kell kebelezni a jelzálogot a Pénzintézeti Központ javára. A fentemlített régebbi rendeletek viszont kimondták, hogy életbiztosítási díjtartalék állományához tartozó ingatlanok telekkönyvébe harmadik személy követelését nem szabad bejegyezni. Ezen az ellentmondáson - az épületek helyreállítása érdekében kívánt segíteni az előterjesztés és a 8520/1945. ME sz. rendelet. (MK 1945. szeptember 22.) 218