Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 54. 1945. szeptember 17 207

54. 1945. szeptember 17. 11 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát dr. Hlatky Endre államtitkár feleségének folyósítandó illetmények tárgyában." Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 12 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemek elismerése tárgyában. A rendelettervezetet a pártok letárgyalták. Felolvassa a tervezetet és az abban felsorolt azokat a személyek neveit, [sic!] akik az elbírálásban részt vesznek. [Ries] Igazságügyminiszter: Bodnár István személyét aggályosnak tartja. Nevezett ellen népbírósági eljárás volt folyamatban. Dr. Balogh István: Kivizsgálja a kérdést és amennyiben Bodnár személye kifogás alá esik, úgy megfelelő más személy kerül helyébe.

12 Minisztertanács a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemek elismerése tárgyában készült miniszterelnöki rendeletet tudomásul veszi és annak megjelentetéséhez hozzájárul. 13 Dr. Balogh István az újonnan felvett közalkalmazottaknak egy éven belüli felmondása tárgyában készült rendelettervezetet a napirendről leveszi.

13 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. " Hlatky Endre (1895-1957) 1919-ben a szegedi kormány sajtóelőadója volt, majd a Külügyminisztérium, illetve a Miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott, 1928-tól 1931-ig Bethlen István személyi titkára volt. 1931-től 1932-ig a Miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, 1933-tól 1944-ig a Rádió műsorigazgatója volt. 1944. szeptember 9-én a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt, valamint a könyvkiadással kapcsolatos kérdések kormánybiztosa lett, egyben a nemzetvédelmi-propaganda szolgálat irányításával bízták meg, ugyanekkor miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. 1945 után Olaszországban élt. 12 Lásd az 54/a. sz. mellékletet, valamint a 7200/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. szeptember 19. A rendelettervezet 3. §-ában felsorolták azt a hatvan személyt, akinek az ellenállási mozgalomban való részvételét az elsők között elismerték és akik soraiból állították össze azt a bizottságot, amely a további személyek érdemeinek elismeréséről döntött. Ebben szerepelt Bodnár István neve, de a megjelent rendeletben már nem található, sőt a későbbiekben elismerésben részesültek között sem. Helyére Boldizsár Iván újságírót vették fel a hatvanas jegyzékbe. Bodnár István (1912—) író, újságíró. 1933-ban ifjúsági kommunista szervezkedésben való részvétel miatt elítélték. 1934-ben Csehszlovákiába emigrált; hazatérése után, baloldali magatartása miatt 1943-ban kizárták a Sajtókamarából. 1945 után termelőszövetkezeti bizottsági elnök Törökszentmiklóson; majd a Szabad Szó, a Parasztújság, illetve a Jövendőnk c. lap munkatársa volt. 13 A Miniszterelnökség 7060/1945. sz. előterjesztése felhívta a figyelmet arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek megállapításáról és nyugellátásról szóló 2500/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. augusztus 12.) minisztertanácsi tárgyalásakor szándékosan kihagyták azt a rendelkezést, amely szerint a kinevezés egy évig ideiglenesnek számít. Ennek indoka akkor az volt, hogy a közalkalmazottak ne tekintsék magukat függő viszonyban állónak. Megállapította ugyanakkor az előterjesztés, hogy az Államrendőrség vonatkozásában ettől máris eltértek (lásd a 43. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját), másrészt megállapította azt is, hogy az újonnan alkalmazott tisztviselők esetleg nem alkalmasak feladatuk ellátására, nem tudnak felfogásuknál fogva beleilleszkedni az új igazgatási szervezetbe. Ezért lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy 1946. április 1-jéig a be nem vált tisztviselők minden kötelezettség nélkül elbocsáthatók legyenek. Az előterjesztés mellett található a rendelet tervezete is. 211