Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 54. 1945. szeptember 17 207

54. 1945. szeptember 17. 2 [Gyöngyösi] Külügyminiszter napirend előtti felszólalásra kér engedélyt, mert sürgős előterjesztése van. [Miklós] Miniszterelnök a felszólalásra az engedélyt megadja. 3 [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Cicmil jugoszláv ezredes

2 közölte a jugoszláv kormány álláspontját, mely szerint Trieszt városára és a környékbeli vidékre Jugoszlávia igényt tart.

3 A külügyminiszter azt a kérelmét terjeszti elő, hogy a magyar kormány támogassa a jugoszláv törekvéseket. Ez a kérdés oly fontos horderejű és oly jelentős KözépEurópa gazdasága szempontjából, hogy a miniszterelnököt tájékoztatja a jugoszláv kérelemről és a minisztertanács elvi döntését kéri. Cicmil ezredesnek tudomására is hozta, hogy minisztertanács elé viszi a kérdést. Az ezredes által közöltekből megállapíthatja, hogy Jugoszlávia kész ellenszolgáltatásra és megad minden olyan támogatást, amely nem ellentétes Jugoszlávia érdekeivel. Éppen ezért kéri a minisztertanácsot, hogy állásfoglalása kedvező legyen. [Miklós] Minisztertelnök: A maga részéről is jelentősnek tartja a kérdés kedvező eldöntését és a támogatás megadását. A közeledés éppen azon állam részéről történik, amelynek a legtöbb oka volna, hogy reánk nehezteljen. [Gerő] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Helyesli a külügyminiszter álláspontját. Feltétlenül támogatni kell a jugoszláv törekvéseket. Ez esetben biztosan számíthatunk arra, hogy viszonttámogatást kapunk a szlovák kérdésben továbbá románmagyar viszonylatban. Az utódállamok közül legszilárdabbnak a jövőre nézve Jugoszláviát látja, - a jugoszláv államra támaszkodhatunk is, felépítettsége demokratikus és erős hadsereggel rendelkezik. A válasz megfelelő mérséklettel, de határozottsággal fejezze ki a kormány álláspontját. [Teleki] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagy jelentőségű, hogy a közeledés egyes ügyek békés úton való elintézésére fog lehetőséget adni. Elvileg támogatjuk a nemzetiségi területek népszavazás alapján való odaítélését, mely vitás területek Jugoszlávia és Olaszország közt Isztria és Giulia tartomány. Minden közeledés Jugoszlávia népe és Magyarország között célszerűnek és okadatoltnak látszik nemcsak a békés együttélés érdekében, de gazdasági okokból is. A gazdasági kapcsolatok ilyenformán gyorsabban jöhetnek létre. Jugoszláviának számtalan olyan bányavidéke van, amely még kikutatva nincs és amelyek gazdasági közös célokat szolgálhatnak. Ha támogatjuk a kérelmet akkor a problémák sokkal könnyebben megoldhatók. De feltétlen tisztázandó, hogy Jugoszlávia mennyiben és miben hajlandó konkréten is támogatni minket. Elvileg mindenképpen hozzá kell járulni és kellő formában a részletekre is ki lehet majd térni rövid időn belül. [Foröí] Honvédelmi miniszter: Jugoszlávia a Trieszt környékére alapított igényében néprajzi alapra támaszkodik. Ez az elv a mi szempontunkból is rendkívül fontos és alátámasztja a mi törekvéseink elvi alapját. 2 Cicmil, Obrád (1904—1976) pedagógus, politikus. Részt vett a partizánháborúban. 1945-ben a magyarországi jugoszláv katonai misszió vezetője lett, majd követ volt Bulgáriában, Nagy-Britanniában, Pakisztánban, végül Kanadában. 5 A kérdést az ekkor napirendre került olasz békeszerződés ügye tette időszerűvé. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződésben Jugoszlávia megkapta Isztriát. Trieszt és környéke azonban szabad terület lett, külön nemzetközi statútummal. 1954-ben Olaszországhoz csatolták. 208