Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 50. 1945. szeptember 4. este 188

SO. 1945. szeptember 4. [Erdei] Belügyminiszter bejelenti, hogy erről csak most, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének bejelentéséből szerzett tudomást és az ügyet ki fogja vizsgálni. [Gero] Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: A letartóztatás alá került három képviselő súlyos népellenes cselekményeket követett el. Eldöntendő, vajon a mentelmi jog hatályban van-e, mert [a] Politikai Bizottság ilyen határozatot még nem nyilvánított. Zsedényi Béla: Természetesnek tartja, hogy a mentelmi jog jelenleg is érvényben van. Ez gyakorlatilag csak annyit jelen, hogy a Ház, amennyiben az illető képviselőt kikérik, nem a bűnösséget, hanem csupán azt vizsgálja nem forog-e fenn zaklatás esete. Mód van arra, hogy megkereséssel a Mentelmi Bizottság bármikor is összeüljön és a képviselő előzetes letartóztatásához a legsürgősebben megadja a hozzájárulást. [Miklós] Miniszterelnök korrektnek tartja az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének álláspontját és amennyiben az előterjesztés a Mentelmi Bizottsághoz megérkezik, úgy lehetőleg még a reggel folyamán határozzon az előzetes letartóztatáshoz való hozzájárulás kérdésében.

2 Minisztertanács a miniszterelnök bejelentését tudomásul veszi. Dobó (Schimmer) István (1908-1950) mázolósegéd. 1932-től vett részt a munkásmozgalomban, a második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, ezért letartóztatták és elítélték, de sikerült megszöknie. 1944 végén Kiskunhalason a Magyar Kommunista Párt helyi titkára, beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, amely Politikai Bizottságának is tagja lett. 1944 decemberében pártja a Duna-Tisza közi területi bizottság vezetésével bízta meg. 1945 nyarán hamis vád alapján letartóztatták. 1946-1948-ban a Kommunista Párt Somogy megyei titkára; 1947 után országgyűlési képviselő volt; 1949-től a Népjóléti Minisztériumban dolgozott. Dancza Lajos (1898-?) vasmunkás. 1919-től vett részt a munkásmozgalomban, többször letartóztatták, internálták. 1944-ben a Magyarországi Kommunisták Antifasiszta Komitéjának egyik vezetője volt. 1944 decemberében Diósgyőr küldötteként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. Beválasztották a miskolci, majd a Borsod vármegyei törvényhatósági bizottságba is. 1945 tavaszán letartóztatták, 1945 szeptemberében szabadult. Péter Gábor, a budapesti rendőrség politikai rendészeti osztályának vezetője, Demény Pállal és Skolnyik Józseffel együtt tartóztatta le őket, majd Rákosi utasítására 1945 augusztusában átadta a szovjet hatóságoknak, ahonnan azonban rövidesen ismét a magyar politikai rendőrséghez kerültek vissza. (El nem égetett dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1990. 23-24. p.) Több hasonló sérelem történt. így Fekete Imre szentesi, Lengyel Sándor vásárosnaményi kisgazdapárti, Kurucz István kiskunfélegyházi szociáldemokrata, Szijj Rezső sárvári parasztpárti és Poprádi Pál, a diósgyőri vasgyári szakszervezet részéről az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldött képviselőt vették rendőrhatósági őrizetbe, illetve kényszerítették, hogy mondjon le mandátumáról. A lefolytatott vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az ellenük felhozott vádak nem voltak valósak. Mindezekről: Zsedényi Béla tiltakozásairól, Jékely Béla belügyminisztériumi osztályfőnök magyarázkodásairól, az Igazságügyminisztérium és a Mentelmi Bizottság állásfoglalásáról mind a Miniszterelnökség, mind az Ideiglenes Nemzetgyűlés irataiban találhatók részletesebb adatok (MOL XIX-A-1-j 1945-III-7664, illetve MOL XVIII-3 1945-4-3045 (1838 és 1839/1945) Lásd továbbá a PIL 274. f. 9. cs. 4. ő. e. 33-37.1. sz. alatt található iratokat. 2 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága valóban nem határozott a képviselők mentelmi jogát illetően - bár az 1945. július 21-i ülésen ez felmerült s Zsedényi ekkor leszögezte, hogy „a képviselőket a mentelmi jog, egyik legfontosabb alkotmányjogi biztosítékunk, ma is megilleti" (MOL XVIII-5), másrészt ugyanezen az ülésen elhatározta a Politikai Bizottság, hogy ideiglenes Mentelmi Bizottságot alakít s július 25-én Zsedényi Béla levélben kérte fel az öt párt és a szabad szakszervezetek vezetőségét, hogy 48 órán belül egy-egy képviselőt jelöljenek ki a bizottságban való részvétel céljából. (MOL XVIII-3 1945-4-1265) A belügyminiszter azonban csak 1945. augusztus 16-án utasította a Magyar Államrendőrség hatóságait és közegeit a mentelmi jog legszigorúbb tiszteletbentartására. (142 701/1945/VT/l. BM sz. - Rendőrségi Közlöny 1945.1. sz. 11. p.) A rendőrség ezt megelőzően tanúsított magatartását azzal igyekezett védeni, hogy a volt Országgyűléssel kapcsolatos más jogszabályok (választójogi törvény, összeférhetetlenségi törvény) sem érvényesültek az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai esetében, így több mint kérdésesnek tűnt számukra, hogy a törvényben nem, csak az Országgyűlés házszabályában biztosított mentelmi jog fennáll-e esetükben. (MOL XIX-B-1-r 1945-935-146 019-19. doboz) 189