Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 49. 1945. szeptember 4. délelőtt 178

49. 1945. szeptember 4. Gyöngyösi János külügyminiszter azt a megoldást látja legcélravezetőbbnek, ha az Ideiglenes Nemzetgyűlés egy komoly súlyú tagja interpelláció tárgyává teszi a szlovákiai magyarságnak a sorsát s a velük szembeni intézkedéseket és a válaszban ő fogja vázolni a kormány álláspontját.

8 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 6 Oltványi Imre pénzügyminiszter a választójogi törvénnyel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy a belügyminiszter küldje meg a javaslatot a pártoknak is, - pártközi értekezlet tárgyalja le a javaslatot, - utána a minisztertanács részletesen vitassa meg és az így kialakult javaslat kerüljön az Ideiglenes Nemzetgyűlés elé. Ez esetben részletesebb vitára aligha kerül sor, viszont így sokkal megnyugtatóbb a megoldás. Dr. Ries István igazságügyminiszter csatlakozik Oltványi Imre pénzügyminiszter álláspontjához. Véleménye szerint két ülésen a javaslat törvényerőre emelkedhet és így mód nyílik ahhoz, hogy folyó hó 13-án a törvény véglegeződjék. Dr. Erdei Ferenc belügyminiszter: Készen van a választójogi törvénytervezet, még a mai napon szétküldheti a társminisztereknek és a pártok vezetőinek is. Minisztertanács a belügyminiszter bejelentését tudomásul veszi. Folyó hó 10-én délután 3 órára a minisztertanács rendkívüli minisztertanácsot tűz ki, amelynek tárgysorozata a választójogi törvény részletes megtárgyalása. Az így kidolgozott tervezet kerül a Nemzetgyűlés jövő heti ülésének első napján tárgyalásra.

9 7 Dr. Erdei Ferenc belügyminiszter az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7460/1945. ME szám alatt hozott rendelete a „Magyar Közlöny" 116. számában a minisztertanács múlt hó 29. és 31. napjain hozott határozataitól eltérő szövegben került közzétételre és ehhez kéri a minisztertanács utólagos hozzájárulását. Ugyanis a választásban résztvevő pártok kijelölése és a választáson való részvétel engedélyezése az elfogadott rendeletben a Budapesti Nemzeti Bizottság hatáskörébe van utalva, ez azért aggályos, mert kifogás alá eshet, vajon a Budapesti Nemzeti Bizottság Budapest területétől távoli helyen milyen hatáskört gyakoroljon és éppen ezért, miután az Országos Nemzeti Bizottság megalakult, a 7460/1945. ME számú rendelet második szakasza azzal a módosítással tétetett közzé, hogy az Országos Nemzeti Bizottság megalakulása után ebben a kérdésben az Országos Nemzeti Bizottság illetékes határozni.

10 ! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szeptemberi ülésszakán többen is (Zsedényi, Miklós Béla, Rákosi, Tildy, Szakasits, Veres Péter, Balogh István, Jócsik Lajos) érintették a csehszlovákiai magyarok és a Csehszlovákiával való kapcsolat kérdését. Érdemben azonban Gyöngyösi János külügyminiszter tárgyalta. Elutasította a lakosságcserét, másrészt hangoztatta reményét a kérdés kétoldalú tárgyalás útján való rendezését illetően, „a másik reménység pedig az, - mondta - hogy ha mégis nemzetközi döntésnek kellene történnie ebben a kérdésben, akkor ez a döntés olyan lesz, hogy belőle az európai demokrácia ügye megerősödve fog kikerülni." (INN 63-65. p.) ' Lásd az 51. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját. 10 Lásd a 47. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját és 29. sz. jegyzetét. 182