Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 48. 1945. augusztus 31 147

48. 194S. augusztus 31. 481c. sz. melléklet (a 48/33. napirendi ponthoz) ad T. 1316/1945. Minisztertanácsi előterjesztés a házasságkötés körében felmerült egyes szabálytalanságok orvoslása tárgyában Az országnak hadszíntérré válása következtében a hadműveletek alatt a házasság­kötéseknél való közreműködésre törvény szerint jogosított polgári tisztviselők (1894: XXXI. te. 29. § 93 ), nevezetesen anyakönyvvezetők és anyakönyvvezetőhelyettesek sokhelyt nem voltak, illetőleg gátoltság miatt nem működhettek. Ehhez képest eze­ken a helyeken a házasulóknak rajtuk kívül fekvő okból nem állott módjukban, hogy az 1894:XXXI. törvénycikknek a házasságkötésről szóló III. fejezetében megszabott alaki kellékek tekintetében érvényes házasságot kössenek. Az azóta hatályon kívül helyezett 1941: XV. törvénycikknek 94 az 1941. évi október hó 10. napján történt hatálybalépése következtében számos házasuló amiatt, mert szár­mazása folytán alaki tekintetben érvényes polgári házasságot nem köthetett, vallásfele­kezetének lelkésze előtt kötött házasságot. Utóbb a közigazgatás körében beállott zava­rok következtében fordultak elő olyan esetek, amelyekben a lelkészek összeadták a fe­leket, mielőtt igazolták volna, hogy a házasságot polgári tisztviselő előtt megkötötték. Székhelyükről menekült polgári tisztviselők, különösen községi jegyzők ideiglenes beosztásuknál fogva nem a saját anyakönyvi kerületeikben működtek közre a házas­ságkötéseknél. Sajátságos helyzet állott elő a házasságkötési eljárás körében Buda ostroma alatt a szé­kesfőváros II. kerületében. Ez a közigazgatási kerület a budai kerületek közül az ostrom alól elsőnek szabadulván fel, mintegy nyolcvan jegyespár jelentkezett ott az ideiglene­sen berendezett közigazgatási szerveknél házasságkötés céljából. Az anyakönyvi hiva­tal vezetője, minthogy nem volt a házasságkötésnél való közreműködésre jogosított polgári tisztviselő, az előtte tervbevett házasságkötéseknél nem működött ugyan köz­re, de az előtte személyesen és együttesen megjelent házasulok érdekeinek vélt oltal­mazása céljából, illetőleg szabálytalan eljárásának utólagos jogi rendezését tartva szem előtt, jegyzőkönyvbe foglalta a házasulóknak azt a nyilatkozatát, hogy egymással házas­ságot szándékoznak kötni és ezt a szándékukat a jövőben megvalósítani kívánják. Kétség nem férhet ahhoz, hogy a háborús események következtében az érdekelt fe­lek önhibájukon kívül nem köthettek a magyar jog szabályainak megfelelően a házas­ságkötés alaki kellékei tekintetében érvényes házasságot. A házasulok sok esetben er­kölcsi kényszer hatása alatt s kivált a benső viszonyukból születendő gyermek jogi és társadalmi helyzetének jóhiszeműen vélt oltalmazása végett kötöttek egymással alaki­93 A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. 29. §-a kimondta, hogy a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. Meghatározása szerint polgári tisztviselő: az anyakönyvvezető, a törvényhatóság első tisztvise­lője, a főszolgabíró, rendezett tanácsú város polgármestere, az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai képvi­selője, konzula és ezek helyettese a magyar kormánytól nyert felhatalmazás korlátain belül. 94 Az 1941. évi XV. te. a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, vala­mint az ezzel kapcsolatban „szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" szólt. A IV fejezete intézkedett a­„nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalmáról". 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom