Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 48. 1945. augusztus 31 147
48. 194S. augusztus 31. 481c. sz. melléklet (a 48/33. napirendi ponthoz) ad T. 1316/1945. Minisztertanácsi előterjesztés a házasságkötés körében felmerült egyes szabálytalanságok orvoslása tárgyában Az országnak hadszíntérré válása következtében a hadműveletek alatt a házasságkötéseknél való közreműködésre törvény szerint jogosított polgári tisztviselők (1894: XXXI. te. 29. § 93 ), nevezetesen anyakönyvvezetők és anyakönyvvezetőhelyettesek sokhelyt nem voltak, illetőleg gátoltság miatt nem működhettek. Ehhez képest ezeken a helyeken a házasulóknak rajtuk kívül fekvő okból nem állott módjukban, hogy az 1894:XXXI. törvénycikknek a házasságkötésről szóló III. fejezetében megszabott alaki kellékek tekintetében érvényes házasságot kössenek. Az azóta hatályon kívül helyezett 1941: XV. törvénycikknek 94 az 1941. évi október hó 10. napján történt hatálybalépése következtében számos házasuló amiatt, mert származása folytán alaki tekintetben érvényes polgári házasságot nem köthetett, vallásfelekezetének lelkésze előtt kötött házasságot. Utóbb a közigazgatás körében beállott zavarok következtében fordultak elő olyan esetek, amelyekben a lelkészek összeadták a feleket, mielőtt igazolták volna, hogy a házasságot polgári tisztviselő előtt megkötötték. Székhelyükről menekült polgári tisztviselők, különösen községi jegyzők ideiglenes beosztásuknál fogva nem a saját anyakönyvi kerületeikben működtek közre a házasságkötéseknél. Sajátságos helyzet állott elő a házasságkötési eljárás körében Buda ostroma alatt a székesfőváros II. kerületében. Ez a közigazgatási kerület a budai kerületek közül az ostrom alól elsőnek szabadulván fel, mintegy nyolcvan jegyespár jelentkezett ott az ideiglenesen berendezett közigazgatási szerveknél házasságkötés céljából. Az anyakönyvi hivatal vezetője, minthogy nem volt a házasságkötésnél való közreműködésre jogosított polgári tisztviselő, az előtte tervbevett házasságkötéseknél nem működött ugyan közre, de az előtte személyesen és együttesen megjelent házasulok érdekeinek vélt oltalmazása céljából, illetőleg szabálytalan eljárásának utólagos jogi rendezését tartva szem előtt, jegyzőkönyvbe foglalta a házasulóknak azt a nyilatkozatát, hogy egymással házasságot szándékoznak kötni és ezt a szándékukat a jövőben megvalósítani kívánják. Kétség nem férhet ahhoz, hogy a háborús események következtében az érdekelt felek önhibájukon kívül nem köthettek a magyar jog szabályainak megfelelően a házasságkötés alaki kellékei tekintetében érvényes házasságot. A házasulok sok esetben erkölcsi kényszer hatása alatt s kivált a benső viszonyukból születendő gyermek jogi és társadalmi helyzetének jóhiszeműen vélt oltalmazása végett kötöttek egymással alaki93 A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. 29. §-a kimondta, hogy a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. Meghatározása szerint polgári tisztviselő: az anyakönyvvezető, a törvényhatóság első tisztviselője, a főszolgabíró, rendezett tanácsú város polgármestere, az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai képviselője, konzula és ezek helyettese a magyar kormánytól nyert felhatalmazás korlátain belül. 94 Az 1941. évi XV. te. a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban „szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" szólt. A IV fejezete intézkedett a„nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalmáról". 173
