Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 48. 1945. augusztus 31 147

48. 1945. augusztus 31. sal kapcsolatos büntető rendelkezéseket a belügyminiszter és igazságügyminiszter rendelettel állapítják meg."

42 [Erdei] Belügyminiszter felolvassa az 50. § szövegét.

43 Minisztertanács az 50. §-t elfogadta. [Miklós] Miniszterelnök: A törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választása tárgyában benyújtott tervezetet a minisztertanácsi jegyzőkönyvben feltüntetett módosításokkal elfogadottnak jelenti ki.

44 42 A 49. § a választással kapcsolatos panaszok kezeléséről intézkedett. A (4) bekezdést a határozatnak megfelelően felvették a rendelet végleges szövegébe. 43 Az 50. § a rendelet hatálybalépéséről intézkedett. 44 A már kihirdetett rendelettel szemben a Közigazgatási Bíróság az Ideiglenes Nemzetgyűléshez intézett beadványában súlyos észrevételekkel élt. A demokrácia nevében tiltakozott - többek között - az ellen, hogy a pártpolitikai szempontoktól befolyásolt nemzeti bizottságok határozzák meg azt, hogy mely pártok indulhatnak a választásokon. Hangsúlyozta, hogy ezt olyan testületre kellene bízni, amely összetételénél fogva kizárja annak lehetőségét, hogy e kérdésben pártpolitikai szempontok legyenek irányadók. Kifogásolta továbbá, hogy a rendelet nem biztosított felszólamlási lehetőséget az ellen, ha az összeíró bizottság választói jogosultsággal nem bíró vagy a választójogból kizárt személyt vett fel a névjegyzékbe, s így a jogosulatlanok akár százait is felvehette. Észrevételt tett az ellen is, hogy a rendelet szerint az összeíró bizottság összetételét, határozathozatalának módját illetően az igazolóbizottságokra vonatkozó 1080/1945. ME sz. rendelet előírásait kövessék, azaz, hogy az öt politikai párt és a szakszervezet egy-egy képviselője foglaljon ebben helyet, szavazategyenlőség esetén pedig az az álláspont érvényesüljön, amelyhez a szakszervezeti képviselő csatlakozott. Ezzel szemben javasolta, hogy a szakszervezetet hagyják ki a bizottságból, mivel ez nem politikai, hanem érdekképviseleti szervezet s így mégkevésbé indokolt, hogy kettős szavazata legyen, illetve, hogy a Szociáldemokrata, vagy'a Kommunista Pártnak legyen általa kettős szavazata. A központi összeíró bizottság elhagyását tartotta kívánatosnak, mivel ha személyében nem is, de összetételét tekintve ez azonos volt a helyi összeíró bizottsággal, de egyébként is úgy minősítette, hogy a rendeletnek ez a része ellentétben áll a magyar jogfejlődéssel, amely a Közigazgatási Bíróságnak adta a jogot a választói névjegyzék elleni felszólamlások elbírálását illetően - s a képviselőválasztók névjegyzékét is bírói védelem alá helyezte. Súlyos észrevételei voltak a választói bíróság összetételét illetően is. „Választási visszaéléseket a politikai pártok szoktak rendszerint elkövetni - olvasható a beadványban -, abból a célból, hogy ha jogszerű úton nem megy, hát visszaélések útján szerezzék meg a többséget, és ezen az úton a politikai hatalmat. A választási visszaélések feletti bíráskodást tehát nem tanácsos pártkiküldöttekre, vagy olyan fórumra bízni, amelyben a pártküldöttek vannak többségben, mert ez lényegét tekintve azt jelentené, hogy arra bízatik a visszaélések vizsgálata és elbírálása, aki azt elkövette." Javasolta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés a 7460/1945. ME sz. rendelet jóváhagyását tagadja meg és utasítsa a kormányt új javaslat kidolgozására. (PIL 274.f. 9.cs. 4.ő.e. 28-32.1.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Közigazgatási Bíróság más, hasonló irányultságú javaslatával együtt az Alkotmányjogi Bizottságnak adta át a beadványt. (INN 75-76. p.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának szeptember 27-i ülésén is napirendre tűzték a javaslatokat. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy „elutasítja a Magyar Közigazgatási Bíróság több javaslatát, mint nem illetékes hatóságtól érkezett megkeresést" - arra utalva, hogy alkotmányjogi kérdésekkel a Nemzetgyűlés illetékes foglalkozni, „a Közigazgatási Bíróság pedig tartsa magát a rá vonatkozó 1896. évi tc.-hez." (MOL XVIII-5, 6. ülés 3. napirendi pont) Az 1896. évi XXVI. te. szólt a Közigazgatási Bíróság létesítéséről. Ez részletesen felsorolta, hogy a községi, vármegyei, egészségügyi, illetményügyi, adó- és illetékügyi, erdészeti, vadászati stb. ügyek mely vonatkozásai tartoznak a hatáskörébe. Kimondta egyben, hogy a felsorolt ügyeken kívül hatásköre minisztertanácsi felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet útján kiterjeszthető a miniszteri rendeleteken és szabályrendeleteken alapuló vitás kérdéseknek végleges elbírálására; továbbá, hogy a Közigazgatási Bíróság hatósága rendszerint csak a hozzá utalt vitás kérdés tárgyalására és eldöntésére terjed ki. 155