Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 47. 1945. augusztus 29 137

47. 1945. augusztus 29. [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a javaslat 1. §-át. 27 Minisztertanács az 1. § szövegét elfogadja. [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a rendelet 2. §-át. [Teleki] A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint pártonkívüli kifogásolja és ellenzi a 2. § 1. bekezdését azért, mert ha csak az érvényes szavazatok alapján dől el a képvi­selők behívása, úgy a megfélemlítés (ún. hideg terror) módszere ferde képet nyújt az ország véleményéről. 28 A 2. § 2. bekezdésében pedig kifogásolja, hogy olyan szerv dönti el a pártok részvé­teli jogát a választásokban, mely még meg sem alakult. Egy meg nem alakult szerv pe­dig törvényjavaslatba nem iktatható. [Oltványi] Pénzügyminiszter és [Nagy Ferenc] újjáépítési miniszter hozzászólása után a minisztertanács a 2. §-t azzal a módosítással fogadja el, hogy az Országos Nemzeti Bizottság helyett a Budapesti Nemzeti Bizottság vétetett fel, - to­vábbá kiegészíti azzal az eredeti szöveget, hogy a Nemzeti Bizottság idevágó határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 29 [Erdei] Belügyminiszter felolvassa a 3. § szövegét. [Oltványi] Pénzügyminiszter, [Ries] igazságügyminiszter és [Nagy Ferenc] újjáépítési mi­niszter hozzászólása után a minisztertanács a 3. § 1. bekezdését akként módosítja, hogy a 3. sorból „az így megválasztottak pedig" szöveg helyébe, „akik az alakuló közgyűlésen" szö­vegrész kerül, - az 5. sor „egyéb címen a törvényhatósági bizottság tagja sen­ki sem lehet" szövegrész a bekezdés utolsó mondataként lesz felvéve és az „egyéb" szó helyébe „más" kitétel kerül, - kimarad továbbá a 7. sorból „akik a törvényhatósági bizottságnak az eddigi szabály szerint a tagjai voltak" rész és ez a mondat a következőképpen alakul: „tagjai továbbá a székesfővárosnak 27 Az 1. § rögzítette, hogy a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül mely városokban, nagyközsé­gekben kell megtartani a törvényhatósági bizottsági, városi, illetve községi képviselőtestületek választását; to­vábbá, hogy bizonyos kérdéseket, így a választás előkészítésére irányuló intézkedések időpontjait, a választás napját a belügyminiszter külön rendeletben állapítja meg. 28 Nem érthető Teleki észrevétele: a 2. 5 (1) bekezdése mind a tervezetben, mind a megjelent rendeletben azonos szöveggel a következőket tartalmazta: „A törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tago­kat a választópolgárok összesége választja általános, titkos, közvetlen és egyenlő választójog alapján." 29 A 2. § (2) bekezdésében eredetileg az szerepelt, hogy a választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. Az Országos Nemzeti Bizottság ezekben a napok­ban alakult meg, ezért a szöveget úgy módosították, hogy ez a jog a Budapesti Nemzeti Bizottságot illeti meg, amint pedig az Országos Nemzeti Bizottság megalakul, az Országos Nemzeti Bizottság feladatává válik. Lásd a 49. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. A Magyar Közlönyben a Budapesti, illetőleg az Országos Nemzeti Bizottságnak azokat a határozatait kel­lett közölni, amelyekkel valamely párt részvételi jogát megállapították. A 2. § nem vitatott (1) bekezdése kimondta, hogy a képviselőtestületi tagokat a választópolgárok összes­sége választja általános, titkos, közvetlen és egyenlő választójog alapján; a (3) bekezdés arról szólt, hogy mi­lyen közigazgatási egység alkot választókerületet; a (4) bekezdés pedig a szavazókörök kialakításáról intézke­dett. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom