Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 46. 1945. augusztus 22 111
46. 1945. augusztus 22. 49 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. László Jenő özvegye részére nyugdíj megállapítása tárgyában. Dr. László Jenőt 1919. december 19. napján halálra ítélték és kivégezték. Az Igazságügyi Népbiztosság alkalmazottja volt és a 285/1945. ME sz. rendelet 4. § alapján, figyelemmel a 2500/1945. ME számú rendelet idevágó határozmányaira a kérelem előterjesztése napjától, VI. 4-től az V. fiz. o. II. fokozata szerinti 100 %-os nyugdíj megállapítását kéri az igazságügyminiszter. 49 A minisztertanács özvegy, dr. László JenŐné részére az V. fiz. osztály II. fokozatának megfelelő nyugdíj folyósításához az 1945. VI. 4. napjától kezdődő hatállyal hozzájárult. 50 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] a tárgysorozaton szereplő rendelettervezetét, az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló 1935. VII. te. végrehajtásáról kiadott 7500/1935. ME sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában, leveszi a napirendről. 50 Minisztertanács a bejelentést tudomásul veszi. 51 Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen Gyula] előterjeszti javaslatát az Ipari Anyaghivatal és Ipari Anyaggazdálkodási Tanács megszüntetése tárgyában. 51 ^ László Jenő (187S-1919) ügyvéd, 1906-tól több szakszervezet jogásza volt. 1918-ban a Kommunista Párthoz csatlakozott. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai biztosa. Az ellenforradalom idején halálra ítélték és kivégezték. A Tanácsköztársaság alatti és az azt követő időben baloldali magatartásuk és tevékenységük miatt elítéltek rehabilitálásáról szóló 285/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. február 27.) 4. §-a arról intézkedett, hogy amennyiben az érdekelt a sérelmet valamely szakminisztérium felügyelete alá eső munkakörben szenvedte el, a rehabilitációt illető kérvényt a szakminiszterhez, egyébként az igazságügyminiszterhez kell benyújtani, az ügyben azonban a minisztertanács határoz. A közalkalmazotti illetmények és nyugdíjak ügyében kiadott 2500/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. június 17.) 28. §-a az özvegyi nyugdíjakról szólt. s ° Az Iparügyi Minisztérium 57 338/1/2/1945. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló 1935. évi VII. te. (ezzel vált külön az Iparügyi Minisztérium a Kereskedelemügyi Minisztériumtól) végrehajtása tárgyában kiadott 7500/1935. ME sz. rendelet (MRT 1935. 706-709. p.) azon intézkedése, hogy bizonyos iparok (vendéglátó, fodrász, kozmetikus, manikűrös, pedikűrös ipar) közigazgatási ügyeit a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe utalta, megítélése szerint helytelen, mivel ezek kézművesipari jellegű foglalkozások. Az iparigazgatás egységessége érdekében kérte ezeknek az iparügyi miniszter felügyelete alá helyezését. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium - a vendéglátóipar kivételével - ehhez hozzá is járult, de az Iparügyi Minisztérium tovább érvelt álláspontja mellett. (MOL XIX-G-1-a 1945-11 668) 51 Az Iparügyi Minisztérium 2255/1945. ein. sz. előterjesztése szerint ezeket az intézményeket a háborús termeléssel kapcsolatos anyaggazdálkodási feladatok elvégzésére hívták életre s a háború befejeztével nincs rájuk szükség. Az átmenet gazdálkodással kapcsolatos anyaggazdálkodási feladatokat új szervezetek létesítésével oldotta meg. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-ll 514). Lásd a 7030/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 26. Az Ipari Anyaghivatal felállításáról a 24 800/1942. IpM sz. rendelet (MRT 1942. 1308-1310. p.), míg az Ipari Anyaggazdálkodási Tanács létesítéséről a 24 900/1942. IpM sz. rendelet (MRT 1945. 1310-1311. p.) intézkedett. 128