Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 46. 1945. augusztus 22 111

46. 1945. augusztus 22. ni, hogy a beszolgáltatás valóban megtörténjék. Az idevonatkozó tervezetet átküldte a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz olyan megbeszélés keretében, hogy amennyiben a mai napig felszólalás nem történik, úgy a javaslat ellen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem talált kifogást. Mégis szükségesnek tartja, hogy a csütörtöki napon a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál határozott formában is érdeklődjék a SZEB álláspontja tekintetében és a rendeletet a folyó hó 24-i Magyar Közlönyben fogja megjelentetni.

31 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. [Erdei] Belügyminiszter. A mai nap folyamán éppen a pénzügyminiszteri előterjesztéssel összefüggésben nagyarányú razzia volt.

32 Azokat, akik foglalkozással nem bírnak, internálni fogják. Azonban a közigazgatási intézkedés nem a pénzügyi visszaélések miatt, hanem közveszélyű munkakerülés okából történik. Az eljárás alá vont személyeknél talált értékeket jegyzékbe foglalták és az intézkedés majd a kiadandó rendeletek szellemében történik. Minisztertanács a belügyminiszter jelentését tudomásul vette. 31 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti 95 377/1945.IV.c. számú előterjesztését. Dr. Oltványi Imre pénzügyminiszterré történt kinevezése folytán szükségessé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztsége alól, saját kérelmére való utalással, felmentessék és a megüresedett elnöki tisztséget betöltsék. Kéri a minisztertanácsot, hogy a Miniszterelnökség az előterjesztést tegye meg a Nemzeti Főtanácshoz dr. Oltványi Imrének pénzügyminiszterré történt kinevezése folytán a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztsége alól saját kérelmére való felmentése végett és egyben a megüresedő elnöki tisztségre dr. Kárász Artúrt, a Nemzeti Bank főfelügyelőjét nevezze ki.

33 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 31 Lásd a 61. sz. jegyzőkönyv 23. napirendi pontját. A gazdasági miniszteri értekezlet először 1945. szeptember 21-én, majd október 25-én foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. (Lásd a II. F. 8. sz. jegyzőkönyv 12., valamint a II. F. 13. feljegyzés 1. pontját.) 31 A sajtó csaknem minden nap hírt adott nagyarányú razziákról. Ezen a napon a bűnügyi és a politikai osztály detektívjei a Tőzsde épülete előtt és a környező utcákban több mint ezer személyt tartóztattak le, illetve állítottak elő. (Világ 1945. augusztus 23.) 33 Az előterjesztés megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Kárász Artúr (1907-1992) Budapesten jogi végzettséget szerzett, majd Párizsban élt, ahol irodalmi tevékenységet folytatott. 1932-ben lett a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője. 1944 tavaszán a Külügyminisztérium helytelenítette külföldi képviselőkkel való érintkezését, ezért a bank vezérigazgatója fizetésnélküli szabadságra küldte. Ezt követően a genfi Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság magyarországi delegációjánál főtitkárként dolgozott. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt tagja lett; visszakerült a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint főfelügyelő. 1945 augusztusától november 15-ig a bank elnöke volt. 1946 nyarán megvált a banktól. Részt vett a béketárgyalás gazdasági vonatkozásainak előkészítésében. 1947-1948-ban a budapesti egyetemen a jegybankpolitika tanára volt. 1948 nyarán külföldre távozott. Az Egyesült Államokban főiskolai, majd egyetemi tanár lett. 1952-től 1956-ig az ENSZ megbízásából a bolíviai kormány pénzügyi tanácsadója volt. 1956-ban a Világbank tisztviselője, majd 1968-ban az európai iroda igazgatója lett. 1974-től 1983-ig magánbanki és magánvállalati vezetőként dolgozott. 123