Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 46. 1945. augusztus 22 111

46. 1945. augusztus 22. Minisztertanás az előterjesztést elfogadta azzal, hogy az államfői jogokat kegydíjak esetében a Nemzeti Főtanács gyakorolja.

25 25 [Oltványi] Pénzügyminiszter előterjeszti a 4250/1945. ME sz. rendelet értelmében fizetőeszköz-jellegét elvesztett 1000 pengő címletű bankjegyek utólagos letétbehelyezése tárgyában javaslatát.

26 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 26 [Oltványt] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a számolólapok illetékéről szóló 90/1944. ME sz. rendelet hatályon kívül helyezése tárgyában.

27 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 25 A Pénzügyminisztérium 30 970/1945.

III. sz. előterjesztésében utalt arra, hogy bár az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1912. évi LXVI. te. 121. §-a a kegyelmi ellátások engedélyezését a minisztertanács hozzájárulásával az államfő jogkörébe utalta, az államfői jogkör gyakorlására létrehozott Nemzeti Főtanácsról szóló 59/1945. Ein. sz. rendelet (MK 1945. február 10.) nem intézkedett a kegyelmi ellátások engedélyezéséről. Javasolta, hogy az államfői jogkör végleges rendezéséig olyan szabályozás történjék, hogy a kegydíj engedélyezésének jogát a minisztertanács hozzájárulásával a Nemzetgyűlés elnöke gyakorolja. A Pénzügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra a kérdéssel kapcsolatban a Miniszterelnökségen a következő észrevételt vezették: „Legyen a Nemzeti Főtanács, a Nemzetgyűlés elnökét egyedül ilyen joggal felruházni veszélyes lenne." Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium e tárgyban a Pénzügyminisztériumhoz küldött szakvéleménye s a véleményt a Miniszterelnökséggel közlő kísérőlevele. A szakvélemény egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfői jogkört érintő rendelkezést, hasonlóan a Nemzeti Főtanácsról szóló rendelethez az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának és az ideiglenes kormánynak a közös rendeleteként kellene kiadni. Másrészt utalt arra, hogy a minisztertanács 1945. július havában már foglalkozott az államfői jogkör kiterjesztését jelentő előterjesztéssel, amikor a házasságon kívül született gyermek kegyelemből történő törvényesítését tárgyalta. (40. jegyzőkönyv 42. napirendi pontja) Lásd az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak az 1814/1945. E. sz. rendelkezését, MK 1945. szeptember 5. 26 Az 1927. június 1-jei, illetve az 1943, február 25-i keltezéssel kibocsátott 1000 pengős címletű bankjegyek letétbehelyezésére a 4250/1945. ME sz. rendeletben (MK 1945. június 14.) megszabott határidő 1945. június 26-án lejárt. Főleg kisemberek, akik a háborús körülmények (fogság, közlekedési, hírközlési nehézségek) folytán nem tudtak megfelelő időben intézkedni pénzük ügyében, még e határidő után is jelentkeztek letétbehelyezési igénnyel. Ezek kérésének teljesítését tette lehetővé - az 1945. augusztus 16-ig előadott kérelmek alapján - a rendelet; a letétbehelyezési határidőt azért nem hosszabbította meg, hogy kizárja a nyugatról az országba időközben becsempészett bankjegyek tömeges beváltására irányuló igények kényszerű teljesítését. A Pénzügyminisztérium 66 259/1945. sz. előterjesztése megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Lásd az 1400/1945. PM sz. rendeletet (MK 1945. augusztus 12.), amely 1945. október 31-ében állapította meg a letétbe helyezett 1000 pengős címletű bankjegyek ellenértékének kifizetési határidejét. 27 A Pénzügyminisztérium 1395/1945.XI.b. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a számolólapok használatát az államháztartás bevételeiben jelentkezett, a háború által okozott kiesés ellensúlyozása céljából írta elő a 90/1944. ME rendelet. (MRT 1944. 141-144. p.) Az infláció előrehaladtával ennek alkalmazása, a számolólapok illetékének beszedése egyre több nehézséget okozott, ezért célszerűvé vált ezek mellőzése. Ugyanakkor az állami bevétel kiesésének pótlásaként a vállalatok forgalmi adóját javasolta megemelni. A rendelet tervezete megtalálható az előterjesztés mellett. Lásd a 7050/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. augusztus 31. 121