Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 46. 1945. augusztus 22 111

46. 1945. augusztus 22. SK, továbbá a Gestapo és a tömeg-erőszakosságokban részt vett katonai személyek. A hazabocsátás a legrövidebb idö alatt megtörténik. Ugyancsak ígéretet kapott arra, hogy a deportált, német származásúnak minősített foglyokat, különösen asszonyokat és leányokat ugyancsak hazabocsátják. Minisztertanács a külügyminiszter bejelentését tudomásul vette és a Szovjetunió részéről újabb baráti cselekedetnek tekinti. A külügyminiszter az egész magyar nép és a magyar kormány nevében őszinte köszönetét és háláját fejezze ki a tábornagynak és a Szovjetunió kormányának azért a nagylelkű elhatározásáért, hogy már a békekötés előtt, alig pár hónappal a hadicselekmények befejezte után a magyar hadifoglyokat szabadon bocsátani elrendelte.

13 14 [Erdei] Belügyminiszter: A német kitelepítésekkel kapcsolatban is kedvező fordulatról tehet bejelentést. Oly tájékoztatást kapott, hogy a németek kitelepítése nem jelent precedenst a csehszlovákok azonos eljárására, másfelől pedig nyugat felé történik a kitelepítés, ahol majd megfelelő gondoskodás válik lehetővé az elhelyezés és a kitelepítettek ellátása tekintetében. Vorosilov marsai kifejezte azon álláspontját, hogy a kitelepítéssel kapcsolatban nem tart semmiféle következményektől, nem is kíván a lebonyolításba beleszólni, de kívánatosnak tartja, hogy gyors, radikális megoldás történjék.

14 Minisztertanács a belügyminiszter bejelentését tudomásul vette. 15 [Erdei] Belügyminiszter: A szlovákiai magyarok kitelepítésével kapcsolatban a hivatalos csehszlovák álláspont az, hogy csak a visszacsatolás utáni időben beköltözöttek kerülnek kitelepítésre. Ennek ellenére magánosok részéről ezen túlmenő intézkedé13 Mint ismert, nem egészen így alakult a hadifoglyok hazaszállítása. Egyrészt a szovjet kormány 150 000 magyar közkatona és altiszti állományú hadifogoly szabadonbocsátását rendelte el. (Magyar-szovjet kapcsolatok 1945-1948. Dokumentumok. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma és a Szovjetunió Külügyminisztériuma. Budapest, é.n. 101. p.). Másrészt Miklós Béla már október 11-én jegyzékkel fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökéhez, amelyben jelezte, hogy „szeptember 16-tól október 3-ig a kelet felé elszállított hadifoglyok hazaszállítása szünetelt - október 4-től október 6-ig pedig csupán 2874 hadifoglyot vettünk át." Felemlítette továbbá, hogy a Románián keresztül érkező vonatokról leszedik a szakembereket, Jugoszláviában internálótáborba zárják a hazatérő magyar hadifoglyokat, sőt a Magyarországon lévő táborokból tovább folytatódott a hadifoglyok kiszállítása. Szvirodov tábornok, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes vezetője december 30-án kelt válasza szerint ezek az állítások nem feleltek meg a valóságnak. (MOL XIX-A-1-j 1945-VIII-9177) A Sztálinhoz intézett távirat szövegét a Szabad Nép 1945. augusztus 24-i száma közölte. Az SS (Schutzstaffel), az SA (Sturmabteilung), a Gestapo (Geheime Staatspolizei) fasiszta német biztonsági, illetve terrorszervezetek voltak, amelyeket 1946-ban a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítélete alapján felszámoltak. Az SK-t nem sikerült azonosítani, talán Sonderkommissiora (Különbizottságra) gondoltak. 14

1945. augusztus 18-án Erdei Ferenc belügyminiszter és Farkas Mihály belügyminisztériumi államtitkár megbeszélést folytatott Szviridov altábornaggyal és Beljanov vezérőrnaggyal - többek között a magyarországi németek kitelepítésének kérdéséről. A megbeszélésről készített feljegyzés megfelelő részét 46/b. sz. mellékletként közöljük. 117