Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75

45. 1945. augusztus 16. E rendelkezések alkalmazását a 2750/1941. ME számú, továbbá a 4850/1941. ME számú rendeletek

78 a háború kezdetén elrendelték. A háború befejeződött. Ezért a fenti rendelkezéseket időszerű mielőbb hatályon kívül helyezni és az említett rendelkezések alkalmazásának végső napját rendeleti úton közzétenni. A háború befejezésével ugyancsak megszűntek azok az okok is, amelyekre annak idején a polgári személyeknek az 1930:111. te. 8. §-ában

79 felsorolt bűncselekmények miatt honvéd-büntetőbíráskodás alá helyezését alapították. Ezért ezeket a rendelkezéseket is hatályon kívül kellett helyezni. Szükségesnek mutatkozik azonban az 1420/1941. ME számú rendeletben

80 foglalt rövidített bűnvádi eljárási szabályokat egyelőre továbbra is fenntartani. A háborús időkről a békére való átmeneti időben, midőn még a közbiztonsági, közlekedési, ipari és kereskedelmi viszonyok kellően nem állapodtak meg, a bűnvádi eljárás gyorsított foganatosítása jobban megfelel az életviszonyoknak. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy a katonai fegyelem a vesztett háború után minél jobban megszilárduljon, amit legjobban úgy lehet elérni, ha a bűncselekményt a lehető leggyorsabban követi a büntetés. Ezt pedig legjobban a rövidített és jól bevált eljárási szabályok biztosítják. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázatról stencil eljárással készített másolat. Az előterjesztéssel egy íven található a rendelet tervezete, valamint a Honvédelmi Minisztérium 32 237 eln.bjogi-1945. sz. kísérőlevele. 78 A 2750/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941. 1008-1013. old.) a hadrakelt seregbéli bűnvádi eljárás gyorsításáról és egyszerűsítéséről szólt. A 4850/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941.1839-1840. old.) a háború idejére szóló különös büntetőjogi rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjáról és területi hatályának meghatározásáról, valamint a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyének honvéd-büntetőbíráskodás alá helyezéséről szólt. 79 Az 1930. évi III. te. a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szólt. A 8. § kimondta, hogy háború idején a minisztérium a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket rendelettel honvéd-büntetőbíráskodás alá helyezheti jogosulatlan toborzással elkövetett lázadás, katonai bűntett vagy vétség elkövetésére rábírás, részesség, hűtlenség, katonai titok megsértése, hűtlenség jelentésének elmulasztása, fegyveres erő elleni bűntett, hadifogoly megszöktetésében való részesség, behívó-parancs iránti engedetlenség miatt. 80 Az 1420/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941. 284-285. p.) bizonyos fizetési egyezmény alá eső tartozások és követelések elévülésével, a határidők módosításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazott. Ezért feltételezhető, hogy elírásról van szó s valójában az 1420/1944. ME sz. rendeletre (MRT 1944. 363-391. p.) vonatkozik az utalás, amely a hadrakelt seregnél követendő bűnvádi eljárás szabályairól és a háború idejére szóló büntetőjogi rendelkezésekről intézkedett. 104