Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 45. 1945. augusztus 16 75

45. 1945. augusztus 16. 45/d. sz. melléklet (a 45/25. napirendi ponthoz) Magyar vallás- és közoktatásügyi minisztertől 11 060/1945.eln.szám. Előterjesztés a minisztertanácshoz A tudományegyetemek jog- és államtudományi kara ezidőszerint a nők elől el van zárva. Történeti visszapillantásként megjegyezni kívánom, hogy az 1918. évben a tudományegyetemek jog- és államtudományi karát a nők előtt is megnyitották, majd a zárt létszámnak az egyetemeken való bevezetése után a nőket az egyetemek jogi karáról fokozatosan elzárták.

71 A nőknek a hazai egyetemre való felvételét szabályozó és ezidőszerint hatályban lévő 63 000/1927.IV. VKM számú rendelet

72 szerint az egyetemek jogés államtudományi karára a nők egyáltalán nem vehetők fel. A vezetésem alatt álló minisztériumba a közelmúltban érkezett kérvényekből, majd általában az ezirányban való nagyfokú érdeklődésből arra kellett következtetnem, hogy az egyetemek jogi és államtudományi karának a nők előtt való megnyitásának kérdése nem vesztett jelentőségéből, következésképpen ezzel a kérdéssel foglalkozni és annak megfelelő és megnyugtató megoldását keresni kell. A kérdésnek rendezése előtt meghallgattam az e tárgyban leginkább érdekelt hatóságokat, illetve szerveket. Ezeknek a válaszából az alábbi kép nyerhető. A Budapesti Ügyvédi Kamara és a Szocialista Jogászok Szervezete a nőknek a tudományegyetemek jog- és államtudományi karára való felvételét helyesli, sőt kívánatosnak tartja. Az igazságügyminiszter úr célszerűségi okoknál fogva egyelőre elzárkózik a nőknek az egyetemek jogi karára való felvétele elől és egyelőre az eddigi állapot fenntartását kívánja. Hasonló értelemben, ti. elvi hozzájárulással, de mégis halasztó javaslattétellel foglalt állást a budapesti és a pécsi tudományegyetem jogi kara. A belügyminiszter úr kívánatosnak tartaná, hogy a nők előtt is megnyissák a jogi életpályákat. Az eddigi állapot fenntartását kívánó vélemények is hangsúlyozzák, hogy állásfoglalásuk alapja csupán a célszerűség és nem elvi jellegű, továbbá korántsem óhajtják a nőknek jogi tanulmányok elvégzéséhez való és a férfiakkal minden szempontból teljesen egyenértékű képességeit tagadásba venni. Az igazságügyminiszter úr okfejtésének lényege az, hogy az 1937. évi IV. te. 45. §-a" értelmében az Ügyvédi Kamara névjegyzékébe csak a férfi nemhez tartozó nagykorú 71 A nőknek az egyetemre való felvételéről, valamint a gyógyszerészeti pályára lépésüket korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezéséről a 206 626/1918. VKM sz. rendelet (MRT 1918. 2879. p.) szólt. Az egyetemekre, jogakadémiákra felvehető hallgatók számának korlátozásáról az 1920. évi XXV. te. (numerus clausus) intézkedett. 72 A 63 000/1927. VKM sz. rendelet (MRT 1927. 2257-2258. p.) 3. §-a mondta ki a tilalmat. 73 Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937. évi IV. te. 45. §-a az ügyvédi kamarába való felvétel feltételei között az első helyen említette, hogy a névjegyzékbe „csak" a férfi nemhez tartozó nagykorú magyar állampolgárt lehet felvenni; s csak ezt követően sorolta fel az egyéb feltételeket. 99