Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 1. 1944. december 23 83
1. 1944. december 23. Földügy: Vásáry József I. kisgazda S. Szabó Ferenc II. nemzeti paraszt Népjólét: Szabó István szoc. Kereskedelem: Pozsgay Gyula szoc. 28 • Géppel írt, karbonpapírral készített másodpéldány. Hátoldalán a következő, tintával írt szöveg olvasható: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnökségének rendeletei. 1. sz. A magyar minisztertanács előterjesztése a honvédvezérkar főnökévé kinevezzük Vörös János vezérezredest, [sic!] Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségének az államtitkárok, valamint Vörös János kinevezését tartalmazó, eredeti aláírásokkal ellátott okmánya megtalálható a Miniszterelnökség iratai között. (MOL XIX-A-1-j 1945III-9) 28 Kovács Béla (1908-1959) kisgazdapárti politikus, az 1940-es években a Parasztszövetség főtitkára. 1944. decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd 1945 novemberében a Nemzetgyűlés tagjává választották. 1944, december 23-tól 1945 szeptemberéig belügyminisztériumi politikai államtitkár volt. 1945. augusztus 20án a Kisgazdapárt főtitkárává választották. 1945 novemberétől 1946 februárjáig földművelésügyi miniszter. 1947. február 25-én szovjet katonai hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. 1956-ban szabadult, a Nagy Imre-kormány államtitkára és földmüvelésügyi minisztere lett. 1958-ban Baranya megye országgyűlési képviselőjévé választották. Dr. Zöld Sándor (1913-1951) orvos, 1937-től a Márciusi Front egyik vezetője, 1938-ban a Tovább c. lap szerkesztője. 1944 decembere után az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés tagja, 1944 decemberétől Bihar vármegye főispánja, majd 1944. december 23-tól 1945. július 15-ig belügyminisztériumi politikai államtitkár volt. 1945 áprilisától a Kommunista Párt vezetésében vett részt, 1948 októberétől 1950 júniusáig belügyi adminisztratív államtitkár, majd belügyminiszter volt. Családjával együtt öngyilkos lett. Dr. Kovács Kálmán (1913-1991) jogász. 1933-ban a Nemzeti Radikális Párt tagja lett, részt vett a Márciusi Front munkájában. 1944. októberétől Kisújszállás város főjegyzője, a Kommunista Párt városi szervezetének titkára. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett és az Igazságügyminisztérium politikai államtitkára. 1945. márciusától a Kommunista Párt központi vezetőségének tagja. 1945 decemberétől JászNagykun-Szolnok vármegye főispánja. 1946 novemberétől 1954 elejéig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezető tisztviselője. 1954 tavaszától 1957 novemberéig az igazságügyminiszter első helyettese, majd a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1959-től 1983-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanszékvezető egyetemi tanár volt. B. Szabó István (1893-1976) gazdálkodó, a Független Kisgazdapárt alapító tagja. 1939-től országgyűlési képviselő. 1941-ben a Parasztszövetség egyik megalapítója. 1944-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1944. december 23-tól politikai államtitkár volt a Honvédelmi Minisztériumban. 1946 februárjától 1946 decemberéig államminiszter. 1947 februárjában lemondott a Kisgazdapárt vezetésében betöltött tisztségéről, 1947 augusztusában a Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott. 1956-ban részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében. Nagy Imre kormányában államminiszter. 1957 márciusában letartóztatták, majd 1958 augusztusában három évi börtönbüntetésre ítélték. Vásáry Józsefről lásd a kötet bevezetőjének 141. sz. jegyzetét. S. Szabó Ferenc (1912—) agrármérnök, parasztpárti politikus. 1938-tól állt állami szolgálatban. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés, 1945 novemberében a Nemzetgyűlés tagja lett. 1947 májusáig a Parasztpárt országos vezetőségének is tagja. 1944. december 23-tól 1945. július 15-ig földművelésügyi politikai államtitkár, de már június 5-én kinevezték földművelésügyi adminisztratív államtitkárrá s ezt a tisztséget 1948 júliusáig töltötte be. Ezt követően 1957 októberéig a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója. 1956-ban a Petőfi Párt egyik főtitkárhelyettese. 1960-tól a Hazafias Népfront munkájában vett részt. Szabó István (1896-?) szabósegéd; 1910-től vett részt a szociáldemokrata mozgalomban, a szabó szakszervezetben tevékenykedett. 1919-ben a Katonatanács tagja lett. Román fogságba került, ahonnan megszökött s Kolozsvárott Alföldi István álnéven bekapcsolódott az ottani munkásmozgalomba. A Romániai Ruházati Munkások Szövetségének vezető tagja, majd az Országos Szakszervezeti Tanács tagja lett. Többször letartóztatták, végül 1923-ban kiutasították Romániából. Debrecenben szakszervezeti téren dolgozott. 1944 novemberében az újjáalakított Szabad Szakszervezet Szakmai Bizottságának elnöke és a Szociáldemokrata Párt Debrecenben újjászervezett országos vezetőségének tagja lett. Debrecen egyik küldötte volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1944. december 23-tól politikai államtitkár volt a Népjóléti Minisztériumban. 1945 márciusától Debrecen város törvényhatósági bizottságának tagja. 1945 novemberében beválasztották a Nemzetgyűlésbe is. Pártja debreceni, majd 1946. november l-jétől megyei titkára volt. 92
