Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljesítménye 59
159 MOL XIX-K-1-b 1945-5629 (az igazságügyminiszter 1945. június 7-én kelt T. 466. sz. előterjesztése). m Az alábbiakban foglaltak esetében a jegyzőkönyvek megfelelő napirendi pontjaira való utalás szinte a tárgymutató megismétlését jelentette volna, ennek elkerülése végett csak olyan kérdésekhez fűztünk jegyzetet, amelyek esetében más forrásokra utalás tette ezt szükségessé. 161 INN 38-47. p. 162 MOL XIX-J-1-k Vegyes Admin. 173. doboz. '" Lásd Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944-1945) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 498-503. p. IM Korabeli szakértői vélemény szerint iparcikkek esetében az oroszok által elfogadott árak a magyar vállalatok részéről megjelölt áraknak csak mintegy 35 %-át tették ki. „A magyar közgazdaság szempontjából igy az újonnan legyártandó iparcikkekre kiadódó dollárösszeg - olvasható a feljegyzésben - nem 152 millió dollár, hanem annak 2,8-szorosát, azaz 425 millió dollár értéket jelent." (MOL XIX-F-1-kk 8. doboz Vegyes 2. doszszié) 165 INN 45. p. 166 Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985 I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás korszaka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 22. p. 167 INN 44-45. p. ,6 *ManÍu, Julin (1873-1951) román politikus, 1926-tól a Nemzeti Parasztpárt elnöke. 1928-tól 1930-ig, majd 1932-től 1933-ig miniszterelnök volt. 1945 után a román nacionalizmus fő képviselője. A nevét viselő fegyveres csoportok az erdélyi magyar falvakban elkövetett kegyetlenkedéseikről váltak hírhedettekké. 1947-ben, népellenes tetteiért börtönbüntetésre ítélték. Tito, Joszip Broz (1892-1980) horvát származású jugoszláv politikus, a jugoszláviai kommunista párt vezetője, 1940-től főtitkára. A németellenes felszabadító háború vezetője volt. 1945 márciusában a minisztertanács elnöke, hadügyminiszter és a fegyveres erők főparancsnoka lett. 1953-tól a köztársaság elnöke volt. Groza, Petru (1884-1958) román politikus. 1921-től 1922-ig, majd 1926-tól 1927-ig tagja volt a kormánynak. 1933-ban megalapította az Ekés Frontot. A háború alatt részt vett az antifasiszta mozgalomban. 1945. március 6-tól miniszterelnök, 1952. június 2-től 1958-ig a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke volt. 169 Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Szerk. Halmosy Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966. 540-542. p., valamint Teherán, Jalta, Potsdam, Dokumentumgyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1969. 384. p. Benes, Eduard (1884-1948) cseh államférfi. 1918-tól 1935-ig külügyminiszter, 1938-ig köztársasági elnök, majd emigrációban élt, 1940-től a londoni cseh emigráns kormány vezetője volt. 1946-ban ismét a Csehszlovák Köztársaság elnöke lett, 1948-ban lemondott. 170 Lásd a 41. sz. jegyzőkönyv 4 l/a. és 41/b. sz. mellékletét. 171 Kertész István: Magyar békeillúziók 1945-1947. Európa História, 1995. 187. p., továbbá a Szabad Nép 1945. július 4. Kárpátukrajna csatlakozását örömmel fogadja a magyar nép c. cikkét. 172 Nemzetközi szerződések, 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Szerk. Halmosy Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966. Jelentés a berlini hármas értekezletről. 651. p. 175 Egyebek mellett lásd a MOL XIX-L-1-h 1945-85 101/VL 174 Lásd a MOL XIX-L-1-h 1945-85 892/VI. és a MOL XIX-L-1-b 1945-3038 sz. ügyiratot. 175 INN 40. p. 176 Uo. 45. p. 177 Uo. 42^3. p. 178 Uo. 45. p. 179 Uo. 42. p. 180 Gergely Jenő: Az egyházak Magyarországon az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában {1944. december-1945. november); In: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944-1945. Budapest, 1995. 197-198. p. Rótta, Angela (1872-1965) címzetes thébai érsek, apostoli nuncius. 1930-tól 1945-ig a Vatikán budapesti követe volt. 1!l Mindszenty József (IZ92-1975) 1944-től veszprémi püspök, majd 1945. szeptember 16-tól esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása. 1949-ben, koncepciós perben, életfogytiglani fegyházra ítélték, 1956-ban kiszabadult, majd 1971-ig az Egyesült Államok budapesti követségén élt „félfogságban", majd Bécsben élt. 1973-ban VI. Pál pápa - miután lemondásra szólította fel, s ennek a kérésnek nem tett eleget - az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. 78
