Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

4L 1945. július 25. 3. A gazdasági együttműködésnek azonban vannak bizonyos ideológiai előfeltételei is. Ez azt jelenti, hogy a délkelet-európai államok közvéleményét egymás megismerésére és tiszteletére, nem pedig egymás gyűlöletére kell nevelni, amint ez eddig sajnálatosan nagy mértékben történt. A német sovinizmusból fakadó fajelmélet csökevényeit is ki kell irtani, hogy a faji gyűlölködés ne éreztethesse többé pusztító hatását a világ egyik államában sem. Ezért minden nép egyik legfontosabb feladata volna a nemzetiszocialista tanok különféle változatainak teljes kiirtása szellemi életéből. Ennélfogva a magyar kormány múlhatatlanul szükségesnek véli, hogy a német szellemi behatásnak leginkább kitett dunai kis államok közoktatása és sajtója, valamint egész publicisztikája a két világháború közötti állapothoz képest lényegesen megváltozzék. Az új világszervezet

51 keretében kellene módot találni arra, hogy az egyes államok tankönyvei és sajtója ne terjeszthessen valótlan és csak a más népek iránti ellenséges érzület felkeltésére alkalmas vagy egyébként fasiszta szellemű tételeket és adatokat. Az eddig e vonatkozásban érvényesült soviniszta irányzat alakított ki az egyes államokban olyan társadalmakat, amelyekkel biztos alapon nyugvó egészséges nemzetközi együttműködést nem lehetett megvalósítani semmilyen téren sem. Erre való tekintettel a demokratikus magyar kormánynak első dolga volt tankönyvrevíziót végrehajtani.

52 E tankönyvrevízió egyik célja kiirtani a magyar tankönyvekből nemcsak a fasiszta ideológiát kedvező színben feltüntető beállításokat, hanem mindazokat az állításokat is, amelyek a szomszéd népeket barátságtalan színben tüntetik fel a magyar ifjúság előtt. Hasonló célból a magyar kormány a kiadványok egész sorozatát készíti elő, amelyek a magyarságot a szomszéd népekkel összekötő történelmi és kulturális kapcsolatokat hangsúlyozzák ki s a velük való gazdasági együttműködést mint természetszerű szükségességet állítják be. A múlt tapasztalatai bizonyítják, hogy a tankönyvek, sajtó és publicisztika által tendenciózusan terjesztett valótlan adatok folytán keletkező egészségtelen s a más népekkel szemben csak gyűlöletet érző fasiszta közszellem a biztos alapokon nyugvó nemzetközi együttműködésnek legkomolyabb akadálya. E megfontolások alapján a magyar kormány kívánatosnak tartaná, ha az új világszervezet keretében, vagy legalábbis a délkelet-európai térségre korlátozva, nemzetközi kulturális bizottságok alakíttatnának, amelyek barátságos szellemben vizsgálnák meg azt, hogy az egyes államok sajtójában, publicisztikájában és tankönyveiben szereplő milyen valótlan adatok és tendenciózus irányzatok akadályozzák leginkább a népek nemzetközi együttműködését és baráti együttélését. E kulturális bizottságok pozitív építő munkát is végezhetnének oly módon, hogy megállapítanák a dunai népek szoros baráti együttműködésének biztosításához szükséges ideológiai tételeket, amelyeket azután az egyes államokban a tankönyvek, sajtó, publicisztika és rádió népszerűsíthetne. 4. Ami a békekonferencia által megalkotandó új területi rendezést illeti, a magyar kormány annak az óhajának ad kifejezést, hogy a békeszerződések olyan új világot teremtsenek, amelyben valóban „minden nemzet határain belül biztonságban élhessen és minden ember, minden országban saját életét élhesse, félelem és szükség nélkül."

53 51 Az 1945. április 25-én formálisan is megalakult Egyesült Nemzetek Szervezetére vonatkozik az utalás. 52 Lásd a 24. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. 53 Az 1941. augusztus 14-én aláírt és közzétett Atlanti Chartából származik az idézet. 708