Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

41.1945. július 25. 26 [Föröí] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát a honvédség öltözeti szabályai tárgyában.

25 Minisztertanács a javaslatot elfogadta. 27 [Vörös] Honvédelmi miniszter előterjeszti Stromfeld Aurél özvegyének vezérezredesi és Tombor Jenő vezérőrnagyi nyugdíjának megszavazását.

26 Miniszertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 28 Igazságügyminiszter [képviseletében Kovács Kálmán] az Országos Szövetkezeti Tanácsról és a szövetkezeteknél közgyűlés tartásáról szóló javaslatát leveszi a napirendről.

27 Minisztertanács ezt tudomásul veszi. 25 Az új magyar honvédség egyenruhájának és az ahhoz tartozó felszerelésnek a leírását az 5000/III.-1945. sz. körrendelet tartalmazta. (Honvédségi Közlöny 17. sz. 1945. szeptember 17.) Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium 28 904/1945.Eln. sz. előterjesztése a honvédség nyugállományba helyezett tagjainak egyenruhaviselését kívánta szabályozni, három évre mérsékelve az öltözeti szabályzatnak megfelelő ruha használatát, tekintettel annak költséges voltára is. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-I2-10 834) " Stromfeld Aurél (a jegyzőkönyvben hibásan: Stronfeld Artúr formában szerepelt a neve) (1878-1927) az osztrák-magyar hadsereg vezérkari tisztje volt. 1918 decemberétől szociáldemokrata párttag. A Berinkey- kormányban hadügyi államtitkár, 1919 áprilisától a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. 1919 augusztusában letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. Később a Hungária Kalapgyárban dolgozott. Felesége, Urbányi Adrienne (1884—1961) a 30-as évektől kezdve szerény kegydíjban részesült. Tombor Jenő (1880-1946) az osztrák-magyar hadsereg vezérkari tisztje, 1918-1919-ben a Hadügyminisztérium hadműveleti osztályának vezetője. Katonai közíró. Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott. 1945. november 15-től 1946. július 25-ig honvédelmi miniszter volt. 27 Az Igazságüyminisztérium T 828/1945. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság által 1945. március 7-én szervezett Országos Szövetkezeti Tanács országos jellege vitatható volt, s azok a reformtervek, amelyeket kidolgozott, bizonyos értelemben sértették a kereskedelmi törvény cégjogi elveit és a cégbíróság törvényen alapuló hatáskörébe ütköztek. A tanács jogi szervezetének jogszabállyal való kiépítése és jogi fundamentumának megteremtése érdekében a gazdasági tárcák és az Országos Szövetkezeti Tanács képviselőinek közbejöttével tartott értekezletek alapján dolgozta ki az Igazságügyminiszter a rendelet tervezetét, ami egyben a szövetkezetek - korszellemnek megfelelő - megreformálását is célozta. A tervezet szerint a tanácsban a Kisgazdapárt, a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt, valamint az Országos Szakszervezeti Tanács illetve a Parasztszövetség két-két tagja, továbbá a mezőgazdasági, a fogyasztási és a hitelszövetkezeti központok egy-egy kiküldöttje kapott helyet. A tanács a tervezet szerint a szövetkezetek felett felügyeleti, felülvizsgálati jogot kapott volna, beleértve az egyes szövetkezetek feloszlatására vonatkozó jogot is. Új szövetkezetet csak a tanács hozzájárulásával lehetett volna létrehozni. A rendelet nem vonatkozott volna a Pénzintézeti Központra és a közjóléti szövetkezetekre. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 757) Az Országos Szövetkezeti Tanács 1945. július 19-én kelt levelében hozzászólt a tervezet egyes részeihez. A levél ugyan az 57. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pontjának mellékleteként szerepel mégis, mivel a további viták jórészt az itt megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatosak, úgy találtuk helyesnek, hogy ezt itt közöljük. Lásd a 41/d. sz. mellékletet. Lásd a 42. sz. jegyzőkönyv 42., a 45. sz. jegyzőkönyv 43., a 46. sz. jegyzőkönyv 48. és a 48. sz. jegyzőkönyv 31. napirendi pontját; végül az 1945. szeptember 26-án tartott ülésen (57. sz. jegyzőkönyv 32. napirendi pont) döntöttek a rendeletről. 696