Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 41. 1945. július 25 688

41.1945. július 25. 3 Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát dr. Szent-Györgyi Albert egy. ny. r. tanár 500 000 pengős kérelme tárgyában a Kórvegytani Intézet helyreállítási munkálataira.

2 Minisztertanács hozzájárult. 4 [Gyöngyösi] Külügyminiszter bejelenti, hogy a békeelőkészítés munkálataival a Külügyminisztérium már foglalkozik. Ismerteti annak a memorandumnak a szövegét, amelyet a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz és illetve a szövetségesekhez intéz. A békeelőkészítés munkájában kipróbált szerveket alkalmaz. Bevonta a tudományos intézeteket és azt az anyagot sem hagyja figyelmen kívül, amelyet német vereség esetére a korábbi kormányok kidolgoztak. [Miklós] Miniszterelnök bejelenti, hogy a békeelőkészítés munkálata a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozik. Vannak külügyi kérdései is a békeelőkészítésnek, ezek természetesen a Külügyminisztérium részéről dolgozandók ki. A Miniszterelnökség már korábban megkezdte az ezirányú tervek kidolgozását, - a békeelőkészítés munkálataiért az összkormány felelős. Teleki, Gerő, Nagy Imre, Nagy Ferenc, dr. Balogh István hozzászólásai után a minisztertanács tudomásulveszi a Külügyminisztérium békeelőkészítési munkálatait. A miniszterelnököt a külügyminiszter tájékoztatja a további folyamatos munkálatokról és a Miniszterelnökségnek a legteljesebb joga fennáll abban a tekinetben, hogy az ellenőrzést és irányítást elláthassa.

3 2 Lásd a MOL XIX-A-1-j 1945-5463 sz. iratot. 9 A Külügyminisztérium 1945. június l-jén értesítette a miniszterelnököt és a társminisztereket, hogy a Külügyminisztériumban a háború befejezését követő nemzetközi tárgyalások előkészítésére békeelőkészítő osztályt szervezett s kérte, hogy az együttműködés megvalósítása érdekében állandó megbízottaikat jelöljék ki. Felkérte továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, valamint a Magyar Gazdaságkutató Intézet, továbbá a Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi és Történettudományi Szakosztályának igazgatóját a békeelőkészítési munkában való részvételre. Egyben áttekintést nyújtott az említettek számára a háború alatt folyt békeelőkészítési tevékenységről, továbbá arról, hogy az elkészült dolgozatok jórészt elpusztultak, illetve a háború befejezése után még nem kerültek elő. Ezért sürgette a munka megkezdését. „Mielőbb elkészítendő volna - olvasható a feljegyzésben - egy két-három nyomtatott ív terjedelmű elaborátum, amely kimutatná, hogy Magyarország és a szláv népek, de különösen Magyarország és Oroszország között komoly érdekellentét nincs és nem is volt a történelem folyamán." További elsőrendű feladatnak jelezte a magyar-német ellentéteket és a nyilasok atrocitásait, valamint a magyar ellenállási mozgalmat bemutató okiratgyűjtemény összeállítását. Ezen kívül felsorolta, hogy a magyar társadalom különböző kérdéseit bemutató milyen tanulmányok elkészítésére számít az egyes tárcák és a tudományos intézetek részéről. Kiemelte a pártok együttműködésének fontosságát a békeelökészítés szempontjából. Kitért végül a munkálatokkal kapcsolatos szervezési és technikai kérdésekre is. (MOL XIX-L-1-k 31. doboz Békeelőkészítési ügyek c. dosszié: Feljegyzés a békeelőkészítési munkálatok újbóli megindításáról.) A jegyzőkönyv mellett nem található meg a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, illetve a szövetséges hatalmakhoz intézett memorandum. Kertész István, a Külügyminisztérium ekkor szervezett békeelőkészítő osztályának vezetője visszaemlékezésében a szovjet megszállás utáni elszigeteltségből való kitörés első nagyobb akciójaként ismertette ezeknek a jegyzékeknek a történetét. Az általa mind a három győztes nagyhatalom számára készített diplomáciai feljegyzésért azonban Gyöngyösi külügyminiszter nem kívánta vállalni a felelősséget. Ezért egyrészt úgy döntött, hogy az első békeelőkészítő feljegyzést csak a szovjet kormánynak küldi el, másrészt, hogy ezt is a kormány ülése elé terjeszti. „A minisztertanács - írta - tompított a feljegyzés hangnemén. A feljegyzést a miniszterei689