Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 40. 1945. július 18-19 667

40. 1945. július 18. Minisztertanács a kölcsön folyósításához hozzájárult. [52] 51 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter előterjeszti a minisztérium személyzeti létszámának és azok javadalmazásának megállapítását.

48 Minisztertanács a javaslathoz hozzájárult. [53] 52 [Nagy Ferenc] Újjáépítési miniszter előtrjeszti a Székesfőváros és környéke épületeinek kijavítása és tetőfedése tárgyában javaslatát.

49 48 Az újjáépítési miniszter 428/1945. sz. előterjesztéséből és kísérőleveléből kitűnik, hogy az Újjáépítési Minisztérium - a minisztert is beleszámítva - csak hét véglegesen alkalmazott dolgozóval, továbbá 37 fő berendelt és 38 fő szerződéses alkalmazottal kezdte meg működését. Ezen kívül a gazdasági élet kiváló személyiségeinek bevonásával alakult tanácsadó testület segítette a minisztérium munkáját. Ugyanitt található Nagy Ferencnek egy július 17-i előterjesztése is az Újjáépítési Minisztérium kiadásait fedező 3 335 640 pengő rendkívüli hitel ügyében. Ebből személyi kiadásokra 623 640 pengőt, dologi kiadásokra és kiküldetésekre 935 640 pengőt, míg rendkívüli kiadásokra 2 400 000 pengőt tervezett. Ez utóbbi tétel jelentős részét - az indoklás szerint - az újjáépítés ütemének serkentésére, így például kiváló munkáscsoportok jutalmazására, hasznos tervek, ötletek, újjáépítési sajtószolgálat díjazására, újjáépítési vonatkozású kiállítások támogatására, földig lerombolt falvak felépítésének segítésére, az Országos Honvédelmi Munkaszolgálat újjáépítési teljesítményének jutalmazására, az országot ért háborús pusztulás statisztikai felmérésére kívánta felhasználni. *' Az Újjáépítési Minisztérium 28 042/1945. sz. előterjesztése rámutatott arra, hogy a tetőzet gyors helyreállítása nélkül az ősz és a tél folyamán az épületek állaga aránytalanul nagy károsodásnak lesz kitéve, ezért javasolta e kérdés különválasztását a többi helyreállítási munkától. Másrészt megállapította, hogy az ország összes háztulajdonosának megterhelése közös tetőjavítási alap létesítésével nem szükséges, ezért korlátozta a rendelkezés hatályát Budapestre és környékére, ahol leginkább volt égető a helyzet, ugyanakkor felhatalmazást kért arra, hogy a szükségnek megfelelően miniszteri leirattal más városokra is kiterjeszthesse a rendelet hatályát. A tervezet alapelveként jelölte meg az összes háztulajdonos és lakó közös teherviselését a javítási kölcsönök folyósítására szolgáló alap érdekében, tekintet nélkül arra, hogy melyik ház szenvedett ténylegesen kárt. A háztulajdonosok és a lakók által teljesítendő közszolgáltatás mértékét az 1945. évi július havi bérek hányadában, illetve - a lakás, üzlethelyiség nagyságától, minőségétől függően - progresszív kulcs alapján, annak bizonyos többszörösében tervezte megállapítani. 1945. augusztus l-jével kezdődő két évre javasolta e rendeletet érvényben tartani. A terv szerint a létrehozandó alapból az újjáépítési miniszter csak globális kiutalásokat tehetett, a kölcsönök egyenkénti meghatározásával az újjáépítési kormánybiztost bízta meg, míg lebonyolítása a Pénzintézeti Központ feladatává tétetett. (MOL XIX-I-l-s 1945-Eln.-12-10 785) Lásd az 5120/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. július 22.), valamint az ennek végrehajtásáról intézkedő 28 060/1945. UM sz. rendeletet, MK u.ott. A jegyzőkönyv mellett található Faragho Gábor közellátásügyi miniszter levele, amelyben elsősorban az épületjavítási hozzájárulás progresszivitásának megállapításánál az üzlethelyiségek nagysága helyett az üzlet forgalmának mértékét javasolta alapul venni, illetve a hozzájárulásnak az albérlőre való átháríthatóságával, valamint a nyugdíjasok ezzel kapcsolatos rekompenzálásával foglalkozott. Megtalálható az előterjesztés mellett három további feljegyzés, amelyek - tekintettel az inflációra - a háztulajdonosok által felvett kölcsön visszafizetésének a feltételeivel, átértékelésének lehetőségével foglalkoztak. A jegyzőkönyv mellett található továbbá az újjáépítési miniszternek két olyan - július 18-án kelt - előterjesztése, amely megtárgyalásáról nem tett említést a jegyzőkönyv, de tartalmuknál fogva, ha nem is közvetlenül, kapcsolódtak az 53. napirendi ponthoz. Az egyik arról szólt, hogy a fővárosban 1945 július havában beszedett - s a következőkben befolyó - közmunkaváltság összegeket a Postatakarékpénztárnál nyitott „Újjáépítési Közmunkaváltság Alap" elnevezésű letéti csekkszámlán kell kezelni. A másik előterjesztés az Újjáépítési Közmunkaváltság Alap részére - addig is amíg a bevételek megindulnak - a kormány által nyújtandó 25 millió pengő előleg igénylését tartalmazta. 682