Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584

37. 1945. június 27. telmében a bérlő a rakterületet vagy raktárhelyiséget csak a vasúton elfuvarozandó vagy címére vasúton érkező áruk elhelyezésére használhatja. A háborús viszonyok következtében a bérbeadott rakterületek és raktárhelyiségek egy része elhagyottá vált. Az elhagyott rakterületet vagy raktárhelyiséget a vasút újabb jelentkezőknek csak úgy tudná rendelkezésre bocsátani, ha előbb a bérleti szerződést felmondaná. Az 1911:1. te. tizedik címe

75 szerinti felmondás azonban hosszabb időt venne igénybe és a bíróságot is feleslegesen megterhelné, ezért véleményem szerint egyszerűbb ezeket a bérleteket jogszabállyal megszüntetni. Ezt a célt szolgálja a rendelettervezet 1. §-ának (1) bekezdése. A zsidótörvények életbeléptetése és a németeknek hazánkban gazdasági téren való előnyomulása folytán a zsidó kereskedők forgalma az 1939-1944 években nagyon megcsappant és ennek következtében a vasutak a zsidó bérlőknek a bérletet felmondták. A felmondást megkönnyítette az 5777/1941. ME sz. rendelet,

76 amely szerint az üzlethelyiséget - és a bírói gyakorlat a pályaudvaron bérbeadott fedett raktárhelyiséget is az üzlethelyiségek fogalma alá sorolta - zsidónak nem tekinthető személynek csak akkor lehet felmondani, ha a bérlő ipar jogosítványa megszűnt vagy ha iparát 3 hónapig nem gyakorolja; zsidónak tekinthető személynek tehát minden korlátozás nélkül lehetett az üzlethelyiséget felmondani. A zsidótörvények és rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 200/1945. ME sz. rendelet

77 a zsidókat közvetve érintő fenti rendelkezést csak annyiban módosította, hogy mind zsidónak nem tekinthető személynek, mind zsidónak egyforma feltételek mellett lehet az üzlethelyiséget felmondani. A 200/1945. ME sz. rendelet nem teszi tehát lehetővé, hogy az annak idején felmondott és másnak bérbeadott üzlethelyiséget a korábbi bérlő visszakaphassa, ha a későbbi bérlő iparjogosítványát nem vesztette el vagy ha iparát gyakorolja. Mindaddig tehát, amíg az 5777/1941. ME sz. rendelet fenti rendelkezése érvényben van, a volt zsidó bérlők csak kivételes esetben kaphatnák vissza régi bérleményüket. Ezért kívánom a kérdést a tervezet 2. § (1) bekezdésében foglalt módon szabályozni. Abból a célból azonban, hogy a jelenlegi bérlők bizonytalan helyzete sokáig ne tartson, szükségesnek tartom, hogy a korábbi bérlők igényüket 30 napos záros határidőben érvényesítsék. Ha azonban a bérleti viszony megszűnését a volt zsidó bérlő akár közvetlenül, akár közvetve idézte elő, vagy ha a volt zsidó bérlő iparjogosítványa megszűnt vagy pedig ha a vasút ugyanazon a pályaudvaron más rakterületet vagy raktárhelyiséget bocsátott vagy bocsát rendelkezésére, nem tartom célszerűnek a jelenlegi állapot megbolygatását. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete és a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium június 25-én kelt kísérőlevele. Az iratot a Miniszterelnökségen június 26-án 3839 számon iktatták. " Az 1911. évi I. te. a polgári perrendtartásról, 10. címe pedig az okiratokról (közokiratokról, magánokiratokról, ezek bizonyító erejéről) szólt. 76 Az 5777/1941. ME sz. rendelet (MRT 1941. 1976-2000. old.) a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szólt. 77 A 200/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. március 17. 607