Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584
37. 1945. június 27. zetét jelentékenyen egyszerűsítette. Ez az eljárás teljesen bevált és nagy anyagi megtakarítást eredményezett. 68 Viszont kívánatos felhatalmazás megadása arra is, hogy egyes községeket, amelyek kedvező anyagi erejüknél fogva a városi szervezet költségeit is megbírják, és szociális kötelezettségeiknek is fokozottabban tudnak eleget tenni, az illető községek kérelme nélkül is megyei városokká szervezhessem. Egyelőre Csepel, Ózd, és Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya egyesítéséből alkotandó Tatabányát kívánom megyei városokká emelni. Ez utóbbi községcsoport állami egyenes adója nagyobb, mint legnagyobb vidéki városainké. Később fokozatosan több fejlettebb község veheti majd fel legalább az egyszerűsített megyei városi szervezetet. ad. 8. Az 1886:XXI. tc. 69-nek az a rendelkezése, hogy egyes lakott helyeknek önálló községgé való alakulását csak akkor lehet megengedni, ha ott az állami egyenesadót fizetők többségének kívánsága igazolva van, nagymértékben antidemokratikus és gyakran a lakosság 99 %-ának jogos kívánságait sem engedi érvényesülni. így pl. a magas ipari fejlettségű Tatabánya, Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida községeknek egyetlen megyei várossá való egyesülését az ott úgyszólván egyetlen nagy adófizető MÁK 70 akadályozta meg. 71 ad. 9. A jelenlegi jogszabályok szerint bármly csekély határrészt is csak az érdekelt megye beleegyezésével vagy törvényhozás útján lehet más megyéhez átcsatolni. 72 E rendszer mellett a legmegokoltabb községi határváltozások is évtizedes tárgyalások után megfeneklenek, mert az érdekelt megye csak megfelelő értékű csere ellenében hajlandó területe egy részéről lemondani, viszont a belügyi kormányzat ily helyi szempontból megokolt és szükséges, de országos szempontból mégis jelentéktelen ügyekkel nem akarja a törvényhozást foglalkoztatni. E téren is évtizedek óta tárgyalt, kirívó esetek várnak végre megoldásra, amelyet gyorsan és eredményesen csak e felhatalmazás birtokában lehet elérni. Az idevágó nagyszámú eset közül kiemelem a zalamegyei Alsó és Felsőörs községek határában létesített tisztviselőtelep lakóinak közel két évtizedes kálváriáját. Az érdekelt villatulajdonos tisztviselők mindent elkövettek, hogy mindössze 33 kat. hold területű telepük a fejlett és telepükkel összeépült Balatonalmádi fürdőtelephez csatoltassék, mert jelenleg [a] villanyvilágítást vivő vezetékek Veszprém és Zala megye határán megállnak. Zala vármegye mindeddig megakadályozta a tisztviselőtelepnek egy kulturált, közszolgáltatásokat is nyújtó községhez való átcsatolását. ad. 10. Ez a § meg akarja szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy bizonyos helyeken még ma is egyes községekhez és városokhoz távoleső és egészen különálló határrészek (exklávék) tartoznak, melyek mind közigazgatási, mind kulturális szempontból a legteljesebb elhagyatottságban vannak. A fennálló jogszabályok ezeknek csupán 68 A rendelet 7. §-a a belügyminiszternek adott felhatalmazást arra, hogy egyes megyei városok szervezetét egyszerűsítse, illetve hogy egyes településeket, összeépült községeket megyei várossá alakítson át. 69 Az 1886. évi XXI. te. a törvényhatóságokról szólt. 70 Az 1891-ben alakult Magyar Általános Kőszénbánya R.t.-ről van szó, amelynek bányái, üzemei az említett városokban, illetve községekben voltak. 71 A rendelet 8. §-a felhatalmazást adott a belügyminiszternek, hogy az adott helyen legtöbb állami egyenesadót fizetők akarata ellenére is engedélyezhesse az ilyen lakott helyeknek nagy- vagy kisközséggé alakulását. 72 A rendelet 9. §-a felhatalmazta a belügyminisztert, hogy községek egyes határrészeit közérdekből valamely szomszédos, de más törvényhatósághoz tartozó községhez csatoljon át. 605
