Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584

37. 1945. június 27. 371b. sz. melléklet (a 37/17. napirendi ponthoz) Minisztertanácsi előterjesztés Köztudomású, hogy Magyarország közigazgatási beosztása elavult és nem felel meg sem a földrajzi, sem az idők folyamán erősen megváltozott közlekedési viszonyoknak, de az arányosság és gazdaságosság követelményeinek sem. Ennek fő oka a teljesen megmerevedett vármegyei beosztás, amelynek következtében a legkiáltóbb anomáliák évtizedeken keresztül orvosolatlanul maradtak. Most, hogy Magyarországnak az 1937. december 31-i keretek között kell újból berendezkednie, bizonyos függő közigazgatási területi kérdések rendezése újból égetően aktuálissá vált. Annál is inkább, mert a közlekedési lehetőségek teljes összezsugorodása folytán ugyanazok az anomáliák, amelyek régen abban nyilvánultak, hogy valamely község lakosságának ügyesbajos dolgaiban egy, vagy két óra helyett félnapig kellett valamilyen közigazgatási székhelyre utaznia, ma gyakorlatilag azt jelentik, hogy a közigazgatási székhelyet fél nap helyett esetleg négy-öt nap alatt lehet csak elérni. Addig is, amig az önkormányzat területi egységeit és a közigazgatás decentralizálását véglegesen szabályozó, átfogó területi reformterv nyilvánosságra kerül, a közlekedési viszonyok mostohasága folytán szükségesnek tartom a legégetőbb anomáliákat orvosolni. Erre vonatkozóan terjesztem elő a csatolt rendelettervezetet, melyben egyúttal belefoglaltam azokat az intézkedéseket is, melyek a közigazgatás területi beosztása terén az 1937. december 31-i határokra való visszahúzódás kötelezettsége folytán szükségessé váltak. Az egyes §-okhoz a következő felvilágosító megjegyzéseket fűzöm: ad. 1. Gyakorlatilag már megtörtént a vármegyék újraegyesülése abban a formában, ahogy az a trianoni Magyarország területén volt, ezt azonban törvényes jogszabályban is le kell szögezni. Gyakorlati egyszerűsítés és nemzetközi komplikációk elkerülése végett mellőzni óhajtom az „X és Y közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye" kifejezést és helyette az egyesített vármegyék nevének egyszerű összekötését javaslom bevezetni oly módon, hogy azok a vármegye-csonkok, melyek egészen minimális területtel szerepelnek, az elnevezésben mellőztessenek.

52 ad. 2. Abaúj és Csanád vármegyék nevének egyszerűsítése a fentieken kívül azért is szükséges, mert a 6. §-ban javasolt területváltoztatások folytán az egykor Torna megye Abaújtól teljesen különválik; Aradnak és Torontálnak eddig Csanádhoz tartozott részei pedig nagyobbrészt elcsatoltatnak.

63 ad. 3. Ez a § szintén a helyreállított trianoni helyzetet szankcionálja a székhelyek terén is.

64 ad. 4. Ugyanez áll erre a §-ra is. Szőny nagyközségnek a maradék Komárom városhoz való hozzácsatolását e község erős ipari fejlődése indokolja.

65 62 A rendelet 1. §-a az egyes vármegyék összevonásáról intézkedett. 63 A rendelet 2. §-a az egyes vármegyék nevének megváltoztatásáról szólt. H A rendelet 3. §-a az egyes vármegyék új székhelyét határozta meg. 65 A rendelet 4. §-a csak Komárom törvényhatósági jogú város és Szőny nagyközség egyesítéséről intézkedett. 603