Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584

37. 1945. június 27. 5. § harmadik bekezdése: az ott megállapított három napi időköz módosuljon; a tábla székhelyén nyolc nap, a tábla székhelyén kívül tizenöt nap.

14 A 6. § második bekezdése folytatódnék azzal a mondattal, hogy ilyen esetekben a fellebbviteli tanács az alaphatározatot jogerősítő záradékkal lássa el.

15 A 7. § első bekezdése az 5. § első bekezdésénél ajánlott módosítás alapján elesik.

16 A 7. § negyedik bekezdésénél a mondat elé a következő beszúrás volna alkalmazandó: Ha az ügyállás előadása alapján vagy az előadónak esetleges írásbeli észrevételei (4. |) alapján... [sic!]

17 A 8. § első bekezdése után a következő iktatandó be (pont helyett vessző), a tárgyalás után pedig azt élőszóval ki kell hirdetni.

18 A 17. § második bekezdéséhez folytatásként, mint harmadik bekezdés: a fellebbezési eljárás befejezése után a népbíróság, az ügy összes iratait visszaküldi az elsőfokon eljáró igazolóbizottsághoz. Ez az igazolóbizottság gondoskodik a 1080/1945. ME számú rendelet 26. pontja szerinti elhelyezéséről.

19 Célszerű volna azoknál a nagy közintézeteknél, amelyeknél több igazolóbizottság működik egyidőben, ezen bizottságok egyöntetű munkáját rendeletileg szabályozni, mert az esetleges, a nem egyöntetű eljárásból folyó határozatok ugyanannál az intézetnél sokkal kirívóbban jelennek meg, mint amikor különböző bizottságok egymástól teljesen elszigetelten működnek. Igen indokolt volna, főleg a minisztériumok igazolóbizottságai egyöntetű szabályozása, már csak azért is, mert ezeknél még nagy mennyiségű igazoltatások vannak hátra, olymódon, hogy az igazolóbizottságok központi titkárságához hasonló szerv állíttatnék fel, amely azonban nem csak adminisztratív és statisztikai tevékenységet fejtene ki, hanem útmutató szervként működne. Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztését egyhangúlag elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a 7. § negyedik bekezdésénél beszúrandó „Ha az ügyállás előadása alapján vagy az előadónak esetleges írásbeli észrevételei alapján", továbbá a 17. § második bekezdéséhez folytatásként „a fellebbezési eljárás befejezése után a népbíróság, az ügy összes iratait visszaküldi az elsőfokon eljáró igazolóbizottsághoz. Ez az igazolóbizottság gondoskodik a 1080/1945. ME számú rendelet 26. pontja

20 szerint elhelyezéséről." 14 Az 5. § (3) bekezdése a tárgyalás alá vont személy és védője megidézésével kapcsolatos idézőlevél kézbesítése és a tárgyalás határnapja közötti időközt állapította meg. 15 A 6. § (2) bekezdése azt rögzítette, hogy ha az összes fellebbezést visszavonták, a vezetőbíró az ügy iratait felülvizsgálat nélkül visszaküldhette az igazolóbizottságnak. 16 A 7. § (1) bekezdése azt mondta ki, hogy a tárgyaláson a népügyésznek jelen kell lennie. 17 A 7. § (4) bekezdése a bizonyítékok felvételéről szók; a 4. §-ban esett szó arról, hogy az előadó az iratokat, esetleges észrevételeivel együtt, a tanács első ülését követő három napon belül tartozott bemutatni a vezetőbírónak. 18 A 8. § (1) bekezdése a fellebbezés tárgyában hozott határozatról szólt. 19 A 17. § (2) bekezdése az igazolás alá vont személynek a fellebbezési eljárás befejezéséről szóló írásbeli értesítéséről és az 1080/1945. ME sz. rendeletben előírt, a jogerőre emelés érdekében szükséges intézkedések megtételéről szólt. 20 Az 1080/1945. ME sz. rendelet 26. pontja azt mondta ki, hogy az igazoló eljárás befejezése után az iratokat a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni. 588