Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 37. 1945. június 27 584
37. 1945. június 27. 4 Dr. Balogh István államtitkár a pénzügyminisztérium 26/1945. számú javaslatát terjeszti elő, amely szerint Bajcsy-Zsilinszky Endre özvegye részére 1945. január hó 1. napjától kezdődően életfogytiglan „nemzetgondozási díj"-at folyósíthasson és ennek összege a minisztereket megillető, a mindenkori legmagasabb ellátmánnyal azonos összegben állapíttassék meg. 5 A minisztertanács a javaslatot elfogadja azzal, hogy azonos elvi álláspont érvényesüljön a nemzeti ellenállási mozgalom többi vértanúi hozzátartozóinak gondozásánál is. 5 Dr. Balogh István előterjeszti a Külügyminisztérium 1595/1-1945. számú átiratát, amely szerint Mészáros István, Marik Pál, Vájlok Sándor, Szabó Tamás, Nagy Iván, Gondi Ferencz, Polonyi Rezső, Farnadi (Dietl) Fedor, Pulay Gábor és Barcsay Edit kinevezéséhez az 1883:1. te. 37. §-ában előírt képesítés alól felmentessenek. 6 Minisztertanács az 1550/1945. ME számú rendelet 7 2. §-ának 2. bekezdése értelmében Mészáros István, Marik Pál, Vájlok Sándor, Szabó Tamás, Nagy Iván, Gondi Ferencz, Polonyi Dezső, Farnadi (Dietl) Fedor, Pulay Gábor és Barcsay Edit képesítési kellékének meglétét elengedi. 8 6 [Miklós] Miniszterelnök: Az amerikai szabadság-ünnep a kormány részéről is előkészítendő lenne. 9 A Nemzetgyűlés elnöksége útján olyan tájékoztatást kapott, hogy a Dr. Famos Dezső (1888-?) jogász. 1911-től állt közszolgálatban, 1916-tól dolgozott az Igazságügyminisztériumban. 1941-ben miniszteri osztályfőnökké, 1944. szeptember 27-én adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. 1945. március 2-án a minisztérium budapesti épületének vezetésére kapott megbízást. Az igazolóbizottság nyugdíjazásra ítélte. Dr. Mendelényi László (1877-?) 1903-tól Lőcsén volt alügyész. 1907-től az Igazságügyminisztériumban dolgozott, 1912-től a Kúria elnöki titkára, 1921-től kúriai bíró volt. Tagja lett a bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak. 1934-tól a pestvidéki törvényszék elnöke, majd 1944. szeptember 16-tól koronaügyész volt. 1945-ben legfőbb államügyészként dolgozott. Kádár Levente esetében elírás történt mivel 1944 szeptemberében nem volt Népjóléti Minisztérium. A Belügyminisztériumban 1941-től, kezdetben mint államtitkári címmel ellátott miniszteri osztályfőnökhöz, később tényleges államtitkárhoz, hozzá tartoztak a szegényellátási, a segélyezési, a társadalombiztosítási, a gyám és alapítványi ügyek, továbbá az Országos Szociális Felügyelőség, ez utóbbinak egyben ügyvezető elnöke is volt. 5 Lásd a 33. sz. jegyzőkönyv 25. napirendi pontját és jegyzetét, illetve az 58. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. 6 Elírás történt, mivel a köztisztviselők minősítéséről, azaz képesítéséről szóló 1883. évi I. tc.-nek nincs 37. §-a; a 2-22. § foglalkozott az elméleti képzettség, a 23-33. § a gyakorlati képzettség terén megkívánt kinevezési kellékekkel s a 33-35. § szólt bizonyos felmentési lehetőségekről. 7 Helyesen azl 150/1945. ME sz. rendeletről van szó; ez intézkedett a közszolgálati alkalmazáshoz előírt képesítési kellékekről; illetve ennek 2. §-a a felmentés lehetőségéről szólt; a (2) bekezdés viszont kimondta, hogy végleges alkalmazás esetén, ha az érvényes törvények, vagy rendeletek főiskolai képesítést írtak elő, felmentést csak a kormány adhatott. 8 Az említett külügyi tisztviselőkről közelebbi adatokat nem ismerünk. 9 Az 1776. július 4-én kiadott Függetlenségi Nyilatkozat 159. évfordulója alkalmával a városligeti Washington szobornál tartott ünnepségen megjelentek a kormány tagjai, továbbá az amerikai, a szovjet és az angol budapesti képviselet tagjai. (Kis Újság 1945. július 6.) 586
