Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 30. 1945. május 25 468

30. 1945. május 25. szolgálhat mentségükül a félelem vagy megzavarodottság, mert ha valaki alkalmas volt a közalkalmaztatásra, megfelelő képességgel kellett rendelkeznie annak felismerésére, hogy aki Magyarország sorsdöntő napjaiban, a háború utolsó szakában Németországba megy közszolgálatot teljesíteni, az egyúttal politikai hitvallást tesz a németek és a fasizmus mellett és sorsát ezeknek sorsával köti össze. A tervezet mind a Dunántúlra, mind pedig a külföldre távozott közalkalmazottaknál egy esetet kivesz a rendelet alkalmazásának köréből, jelesül a kényszerhelyzet esetét. Nem lehet azonban a tervezet szerint ilyen kényszerhelyzetnek tekinteni önmagában azt, hogy a közalkalmazottat az úgynevezett Szálasi-kormány általában utasította a kitelepülésre. A kitelepülések idejében ugyanis az állandó légitámadások, a Vörös Hadsereg közeledése és a Szálasi-kormány tehetetlensége következtében a nyilasok hatóságai utasításaiknak igen sok esetben nem tudtak érvényt szerezni. Köztudomású, hogy éppen a kitelepítési utasításokat sok közalkalmazottnak sikerült meghiúsítania. Ennélfogva a közalkalmazottra nézve a rendelet csak abban az esetben ismeri el a kényszerhelyzetet, ha az egyénileg is jelentkezett, azaz saját személyével kapcsolatban valamely egyénileg megállapítható különleges ok is fennforgott, amely számára kényszerűvé tette a távozási parancs teljesítését. Az ilyen kényszerhelyzet fennállását általában az igazoló eljárás alá vont közalkalmazottnak kell valószínűsítenie. Abban az esetben azonban, ha az eltávozásnak vagy távollétnek katonai vagy munkaszolgálat volt az oka, olyannak kell tekinteni a közalkalmazottat, mint aki kényszer hatása alatt távozott el. A katonai behívásnak vagy vezénylésnek való ellenállás sokaknak sikerült, azonban ez olyan átlagon felüli bátorságot és ügyességet követelt, amit általában megkövetelni nem lehet. Az ismertetett megfontolásokon alapuló rendelkezéseket foglalja magában a szolgálati helyükről eltávozott közalkalmazottak igazolásáról szóló rendelet tervezete. A tervezet 1. §-a az eltávozott közalkalmazottat kötelezi, hogy az igazoló eljárás során nyilatkozzék, elhagyta-e az ország területét vagy sem; a 2. § a Dunántúlra távozott közalkalmazottakra, a 3. § pedig a Németországba vagy a németek által megszállott országok területére távozott közalkalmazottakra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A 4. § a kényszerhelyzet valószínűsítésének kötelezettségével rója meg az eltávozott közalkalmazottat és a katonai-, illetőleg munkaszolgálat folytán eltávozottakra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Az 5. § a külföldre távozott közalkalmazott ügyének újbóli tárgyalásáról; a 6. § pedig a rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. Budapest, 1945. évi május hó 22. napján. Valentiny Ágoston s.k. igazságügyminiszter Gépelt, aláírás nélküli lisztázat az előterjesztés első lapja, a további három lap a tisztázattal együtt karbonpapírra készített másolat. A negyedik lap hátoldalán olvasható a kísérőlevél. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. 483