Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - A minisztériumok személyi állománya és a kormány szervei 41

zőgazdasági hitelnyújtással, az árvízvédelemmel, szakoktatással kapcsolatos szerve, intézménye is létesült. Az iparügyi miniszter miniszteri biztosokat küldött ki a megfelelő vezetés nélkül maradt üzemek, gyárak irányítására, kormánybiztosok, tanácsok és irodák útján gondoskodott az ásványolaj, a szén, a textil, a fa, a papír, a fém, a vas és más anyaggazdálkodás irányításáról; ehhez a minisztériumhoz tartozott az Országos Munkabérmegállapító Bizottság, valamint a Munkabérszínvonal Megállapító Bizottság is. Hasonló hivatalok útján szervezte a Közellátásügyi Minisztérium a burgonya, a termény, a hús- és a zsiradék ellátást, valamint a mezőgazdasági és ipari árucsere ügyeit. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumnak is voltak szervei, amelyek a kereskedelem, pontosabban az áruelosztás kérdéseivel foglalkoztak, így létrehozta Textiláruelosztó Irodáját, a Bőráruelosztó Irodáját, az Országos Tüzelőanyagelosztó és Fabehozatali Irodáját, bizottságot szervezett a gyógyáru elosztására; ide tartozott továbbá a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság. A közlekedés és postaügy terén is számos új szervet létesítettek, így a Gépjármű Roncsgyűjtő és Építő Központot, a Vasúti Tárcaközi Bizottságot, a Hajózási Tárcaközi Bizottságot, a Gépjárművizsgáló Bizottságot, a postaigazgatóságokat. Az Újjáépítési Minisztériumnak fontos szerve volt az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, az Országos Építésügyi Tanács, az Újjáépítési Közmunkaváltság Alap, a Budapesti Épület javítási Alap, a Vidéki Épületjavító Alap és az Országos Közmunka Hivatal, de az újjáépítési miniszter kezdeményezésére hívták életre a külföldre hurcolt magyar javak felderítésével és hazahozatalával megbízott kormánybiztos intézményét is. A Népjóléti Minisztérium munkáját segítette a Lakáshivatal, az Országos Szociálpolitikai Tanács, a Szociális Felügyelő, az Országos Családpénztár, a Gyógyszer Árvéleményező Bizottság. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium feladatainak ellátását segítendő megszervezték az Országos Köznevelési Tanácsot, az Országos Szabadművelődési Tanácsot, a Magyar Filmügyek Országos Bizottságát, a Magyar Művészeti Tanácsot és az Esti Munkástanfolyam és Munkás Szeminárium Ügyeit Vezető Tanulmányi Bizottságot. A honvédelem legfontosabb ügyeinek irányítására újjászervezték a Legfelső Honvédelmi Tanácsot. Az igazságügy terén egészen külön bírósági szervezetet építettek ki a Népbíróságok Országos Tanácsának s a népbíróságoknak, a Népfőügyészségnek, a népügyészségeknek, az Államügyészségnek, a Főállamügyészségnek és a Legfőbb Államügyészségnek a létrehozásával, valamint néhány más különleges bíróság, így az Egyes Értékpapírok Megsemmisítése Tárgyában Alakított Különbíróság, a Honvéd Törvényszék, a Választási Bíróság és a rögtönítélő bíróságok megszervezésével. A kormánynak a vármegyékbe és a törvényhatósági jogú városokba kihelyezett reprezentánsai voltak a főispánok. Valójában azonban, még a kormány létrejötte előtt, a helyi szovjet katonai parancsnokságok - a már akkor újjászervezett pártok javaslatát figyelembe véve - főispánokat rendeltek ki egyes megyék élére. így október végétől Szabolcs vármegyében, december elejétől Nyugat-Bihar, Tolna és Szolnok vármegyékben már új főispánok működtek. A kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának állásfoglalása alapján csak január 4-én, de mindjárt első üléseinek egyi47