Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 30. 1945. május 25 468

30. 1945. május 25. a minisztertanács a földmívelésügy és igazságügy miniszter újbóli megtár­gyalása végett a napirendről leveszi. [6] [Valentiny] 3. Mezey Lajosnak a háborús bűnösök listájáról törléséhez" a minisztertanács hozzájárult és a [SZ]EB-et a törlés végett erről értesítik. [7] [Valentiny] 4. Népbiróságok és népügyészek zavartalan működésének biztosítására vonatkozó rendelettervezetet 12 a minisztertanács elfogadta. [8] [Valentiny] 5. A vagyonelkobzás kimondását, vagy pénzbüntetés kiszabását tartal­mazó határozatok végrehajtásának biztosítására vonatkozó rendelettervezetet némi módosítással 13 a minisztertanács elfogadta. [9] [Valentiny] 6. A Közigazgatási Bíróságnál a bírák eskütételének szövegét 14 a minisztertanács elfogadta. 11 Az igazságügyminiszter levele és 1505/1945. X. sz. előterjesztése megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az előterjesztés szerint Mezey Lajos, mint az Országgyűlés mentelmi bizottságának volt elnöke, és a Magyar Élet Pártjának tagja, de íróként is az 1939-1943-as évek folyamán nyilas-ellenes, németellenes magatartást tanúsí­tott, majd 1944 márciusában kilépett a pártjából, nem csatlakozott az akkor felerősödött szélsőjobboldali irányzathoz. Az előterjesztés hivatkozott többek, így Kéthly Anna, Varga Béla, Pálffy József, Bródy Ernő, Fali Endre, Bencs Zoltán, Fodor Jenő, Lukács Imre igazoló nyilatkozatára és más dokumentumokra a mentesítés indoklásaként. Lásd a háborús bűnösök II. sz. jegyzékét: 20. sz. jegyzőkönyv 20/c. sz. melléklete. Mezey Lajos (1891—?) jogász, ügyvéd. Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaként tisztifőü­gyész volt. Választmányi tagja volt a szolnoki ügyvédi kamarának. 1933-ban kormánypárti országgyűlési kép­viselő lett. 12 Lásd a 30/a. sz. mellékletet, valamint a 2580/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. június 3. 13 Az Igazságügyminisztérium T. 226/1945. előterjesztése, a rendelet tervezete és kísérőlevelük megtalálha­tó a jegyzőkönyv mellett. A rendelet a népbírósági eljárásban vagyonelkobzást, vagy pénzbüntetést kiszabó ha­tározat végrehajtásának harmadik személyekkel kötött jogügylettel való meghiúsítását igyekezett lehetetlen­né tenni azzal, hogy az elítélt minden olyan jogügyletét hatálytalanította, amellyel az vagyonát, vagy annak egy részét másra ruházta át. A jogbiztonsághoz fűződő érdekekre tekintettel azonban családon kívüli felekkel kötött szerződések esetére bizonyos lehetőségeket fenntartott. Lásd a 2600/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. június 3. 14 Az Igazságügyminisztérium T. 215/1945. sz. előterjesztése mellett megtalálható a rendelet tervezete és kí­sérőlevelük. Ezekből kitűnik, hogy a rendelettervezet tartalma megegyezett az ítélőbírák eskütételéről szóló 45 010/1945. IM sz. rendelettel (MK 1945. január 4.), attól csak annyiban tért el, hogy mivel a Közigazgatási Bíróság nem állt az igazságügyminiszter, vagy más miniszter főfelügyelete alatt, az eskü letételénél a minisz­terelnök kiküldöttjének a jelenlétére vonatkozó előírást felvették a szövegébe. Lásd 2570/1945. ME sz. rende­let, MK 1945. május 31. 471

Next

/
Oldalképek
Tartalom