Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 27. 1945. május 18 421
27. 1945. május 18. 27 If. sz. melléklet (a 27/28. napirendi ponthoz) 4854/1/1. sz. 1954/KKM Minisztertanácsi előterjesztés I. Kérem a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a külkereskedelmi értékesítés feladata a jövőben a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe utaltassék, továbbá, hogy a külkereskedelmi értékesítéssel összefüggő kérdésekben az érdekelt gazdasági tárcák különleges szempontjainak érvényesítésére a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium képviselőjének elnöklete alatt állandó tárcaközi külkereskedelmi értekezlet létesíttessék. II. A külkereskedelmi értékesítésnek a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium kizárólagos hatáskörébe való utalását a külkereskedelmi politikai és a külkereskedelmi tárgyalások egységes irányítása teszi szükségessé. A múltban állandó nehézséget jelentett a külkereskedelmi ügyek vitelénél, hogy egyes tárcák a termelés szempontjain túlmenőleg az értékesítés kérdésébe is beleszóltak, s állásfoglalásukkal megnehezítették az egységes magyar álláspont kialakulását, ami különösen az államközi tárgyalások vitelére volt hátrányos befolyással. Az ország új gazdaságpolitikája gyors döntéseket, világos állásfoglalásokat fog kívánni, ezért elkerülendő a tárcaközi ellentétes állásfoglalásoknak végnélküli, sokszor az államközi tárgyalásokba is belenyúló egyeztetgetése. Szükséges tehát már most annak lerögzítése, hogy az érdekelt többi gazdasági tárca, nevezetesen a Földművelésügyi, Iparügyi és a dohány- szesz- és részben cukor vonatkozásában érdekelt Pénzügyminisztérium szerepe kizárólag a termelés szempontjaira korlátoztassék, míg a külkereskedelmi értékesítés csupán a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumra bízassék. Ez természetesen nem jelentené azt, hogy az illetékes tárca befelé ne tehesse meg észrevételeit külkereskedelmi vonatkozásban is, kifelé azonban egyedül a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium legyen feljogosítva a külkereskedelmi politika és [a] tárgyalások irányítására. Ezzel kapcsolatban leszögezendő az is, hogy a Külügyminisztérium szerepe az általános külpolitikai irányvezetésére - amennyire ez a külkereskedelempolitika szermpontjából latba esik - korlátoztassék, továbbá diplomáciai szempontbál szükséges formaságok ellátására, mint a szükséghez képest elnöklés a delegációban, diplomáciai okmányok elkészítése. A Külügyminisztérium kiküldöttje elnöki minősége semmiképpen sem jelentheti azonban azt, hogy a szaktárcák kiküldöttei között felmerült vitás kérdésekben a döntés jogát gyakorolhassa. A fentiekben említett külön tárcaszempontok érvényesítésére tárcaközi külkereskedelmi értekezletet kívánnánk mint rövid időközökben ülésező kis taglétszámú szervet életre hívni. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumnak a külkereskedelmi értékesítést irányító kizárólagos szerepköréből adódik, hogy a tárcaközi 440
