Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390

26. 1945. május 4. Tényleg a Külügyminisztériumba eddig összesen csak 1 jelentés érkezett meg. Magyarország egész területének felszabadításával a rendelet és pontos végrehajtása újból aktuális lett. Javasolom azért, hogy

75 a ME újból a figyelmet a rendelet pontos betartására nyomatékosan hívja fel és hogy a közhatóságok ne csak a beérkező jelentéseket gyűjtsék és továbbítsák, hanem, hogy ők is kezdeményezőén vegyenek részt a felkutatásban. ad 7. pont: A német katonai tulajdonnak és a német flotta hajóinak hadizsákmányként kiszolgáltatása most már tárgytalan. E pontnál meg kell említenem, hogy a „hadizsákmány" kifejezés a Fegyverszüneti Egyezmény szövegében csak itt és csak a német tulajdonra vonatkozóan fordul elő. Annak ellenére mind sűrűbben érkeznek jelentések, hogy a Vörös Hadsereg magyar gyárak és üzemek berendezését, bútort, különböző anyagokat, stb. „hadizsákmányként" lefoglal és elszállít. Ezért tisztázásra szorul, vajon ezekben az esetekben helytelen eljárásról van-e szó, vagy helytelen elnevezésről, amennyiben nem hadizsákmánykénti igénybevétel, hanem szolgáltatás all. pont értelmében, vagy kártérítés esete forog fenn a 12. pont értelmében.

76 ad 8. pont: A német tulajdonban álló vagyontárgyak forgalmának korlátozása és zár alá vétele tárgyában a 9. sz. Magy. Közlönyben megjelent 528/1945 ME számú rendelet intézkedett.

77 Annak ellenére, hogy e rendelet már február 26-án megjelent, az érdekeltek jelentései 10 napon belül a pénzügyigazgatóságoknál és további 20 nap alatt a Miniszterelnökségnél esedékesek voltak, a Külügyminisztérium Fegyverszüneti Ügyosztályához a mai napig még egyetlen egy jelentés sem érkezett meg. Azért ugyanazt az eljárást javasolom mint a 6. pontnál. Ennél a pontnál is említenem kell, hogy a szovjet hatóságok ezt a német tulajdont hadizsákmányként elszállítják, holott a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében eme vagyon kivitele és kisajátítáa meg van tiltva és azt a SZEB által előírt módon meg kellene őrizni.

78 ad 9. pont: Egyesült Nemzetek hajóinak átadására nem került sor. 75 A mondat ez után következő részét piros ceruzával aláhúzták és a lap szélére felkiáltó jelet tettek. Nincs tudomásunk arról, hogy az ügyben újabb rendeletet adtak volna ki; az 527/1945 ME sz. rendeletet azonban változatlan szöveggel újból megjelentették a MK 1945. május 20-i számában. 76 A bekezdést csaknem egészében aláhúzták piros ceruzával. A kérdést külön megvizsgáltatta a Külügyminisztérium. Az erről készített feljegyzés rámutatott arra, hogy az 1907. évi IV. genfi egyezmények a szárazföldi háborúra vonatkozó határokmányai éles különbséget tettek állami és magántulajdon között (ez utóbbihoz számítva az egyesületi, társasági, egyházi tulajdont, tudományos gyűjteményt is). Míg elismerte a megszálló hadseregnek az állami tulajdon igénybevételére, felhasználására vonatkozó jogát, a magántulajdon vonatkozásában tilalmazta ezt, legfeljebb fizetés, az érték megtérítését kilátásba helyező elismervény ellenében való igénybevételét tette lehetővé. A genfi egyezményt az 1913. évi XLIII. te. iktatta a magyar törvények közé. A cári Oroszország szintén csatlakozott a genfi egyezményhez, de szovjet részről nem ismerték el a korábbi nemzetközi kötelezettségeket. (MOL XIX-L-1-k 9/g Hadizsákmány kérdése c. feljegyzés 2. sz. melléklete. 173. doboz) 77 Lásd a 10. sz. jegyzőkönyv 7. és a 20. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 78 Az egész bekezdést piros ceruzával aláhúzták és az első mondatnál a lap szélére felkiáltójelet tettek. Az 528/1945 ME sz. rendeletet változatlan szöveggel ismét megjelentették a MK 1945. május 20-i számában. 411