Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390
26. 194S. május 4. rendet teremteni és felszólította a magyar kormányt, hogy mutassa ki, vajon képes-e a zónavonaltól innen, szervezetileg, minden szovjet igénylésnek eleget tenni. A magyar kormány megadta a szükséges felvilágosítást, kimutatta, hogy a megfelelő végrehajtási szervezettel rendelkezik, de hangsúlyozta egyben, hogy az előírt szolgáltatásoknak csak az esetben tehet eleget, ha a közigazgatásának átengedett területen kizárólag csak saját szervei működnek. (A magyar kormány mindenesetre kénytelen hangsúlyozni, hogy szállító eszközök tekintetében - e feladatok végrehajtásában is - támogatásra szorul.) Fent említett jelentést március 30-án adtuk át a SZEB-nek 50 (Levuskin tbk.), de választ vagy döntést mostanáig nem kaptunk. Most, amikor a Vörös Hadsereg az ország egész területét felszabadította, cél- és időszerű volna az összes szolgáltatásokat (pénz, ipar és kereskedelem) központosítani és valóban a magyar kormányra bízni. A jelenlegi rendszer, helyesebben rendszertelenség mellett az ipar és a mezőgazdaság terén egészséges gazdálkodás, rend és fokozott termelés sohasem lesz elérhető. A pénz és áruszolgáltatás rendezése tehát a Szovjetuniónak és Magyarországnak egyaránt érdekében áll. ad 12. pont: Ez a pont szoros összefüggésben áll az előzővel. Ugyanis lehetetlen, hogy Magyarország tervszerű kártérítési szolgáltatásokat és fizetéseket teljesítsen, ha azt sem tudja, hogy ez idő szerint és a jövőben milyen javak felett, meddig rendelkezik. Igen helyes úton járt a SZEB, amikor elrendelte, hogy mindkét részről kártérítési osztályokat állítsanak fel, melyek hivatása a kártérítési terv egyes tételeinek letárgyalása és ennek alapján reális döntések hozatala. A magyar kártérítési osztály a Küm. keretén belül március 22-én megalakult, 51 de a SZEB-bel való tárgyalásra eddig még nem volt alkalom. Eközben pedig egyes gyárak berendezéseinek leszerelése és elszállítása már folyamatban van, anélkül, hogy akár csak tájékoztatást is nyújthazttunk volna - tárgyalás hiányában - arról, hogy kié ez a gyár és hogy a szerződés egyéb pontjainak teljesíthetése érdekében nélkülözheti-e az ország termelésének kikapcsolását. így kezdődött például a budapesti Egyesült Izzó (Tungsram) leszerelése. Ez a gyár nagy részben külföldi (angol, amerikai, stb.) érdekeltség tulajdonát képezi, német tőke kb. 13%-kal volt érdekelve. (IpM III. 20.) 52 Igen súlyos helyzetet teremt továbbá például három szerszámgépgyárunk leszerelése és elszállítása. E gyárak hivatva volnának a magyar ipar, fasiszták által elhurcolt gés0 A jelentést nem ismerjük. 51 Lásd a 19. sz. jegyzőkönyv 19/a. sz. mellékletének az „ad 12." pontját és jegyzetét. 52 Az Egyesült Izzólámpa és Villamosiparí Rt.-t (Újpest, Váci út 77.) 1896-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Niederösterreichische Escompte Gessellschaft alapította. Az üzeménél 1945. március 28-án megjelent Galdin ezredes és közölte a gyár vezetőségével, hogy parancsa van a gyár teljes leszerelésére és elszállítására. Közölte azt is, hogy az elszállított gépek és anyagok a jóvátételi számlán fognak elszámolást nyerni, ennek megfelelően dollár értékelési jegyzék készült mindenről. A magyar kormány ismételten felhívta a szovjet fél figyelmét arra, hogy a vállalat többségében amerikai tulajdont képez, s így előreláthatólag az Egyesült Államok is kártérítési igénnyel fog fellépni. Mindennek folytán a jóvátételi jegyzékből kivette a szovjet tárgyalófél ezt a tételt. A magyar kormány ismételten kérte az elszállított berendezések visszaszolgáltatását, de eredménytelenül. (MOL XIX-A-58 IV/1. sz. dosszié) 402