Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390
26. 194 S. május 4. azonban Vásáry ismét hivatkozik arra, hogy érzése szerint a kényszerkölcsön elkerülhető nem lesz. Gábor aggályosnak tartja, hogy a kicserélésre vonatkozó hirdetményt kibocsássák, mert ez pénz-visszaözönlésre vezethet. 28 A pénzügyminiszter [Vásáry] válasza szerint, ha ezt meg nem tennénk, az nyílt beismerése volna az inflációnak. [22] [Fáíá?^] 4. Forgalmi adó rendelet [sic!] és alkalmazottak kereseti adója rendelettervezetet 29 a minisztertanács elfogadta. [23] [Fásáry] 5. Spitzer István nyugállományú pénzügyi titkárnak a tényleges szolgálatba visszavételéhez 30 a minisztertanács hozzájárult. [24] Molnár: A népjóléti benzinszükségletére vonatkozó beterjesztését 31 a minisztertanács a kereskedelmi miniszterrel való elintézésre utasította. Ezzel a ponttal kapcsolatban Gábor felkéri a minisztereket, hogy jelentsék be nála azt a személyt, aki a gépkocsikat intézi és kéri, hogy a benzinszükségletet sürgősen jelentsék be. 28 Ide tintával írva csillagot tettek, s a lap szélén, ugyancsak csillaggal jelezve, Gábor József kézírásával a következő kiegészítés olvasható: „és a kényszerkölcsön feltételei antiszociálisak." 29 A Pénzügyminisztérium 201/1945. VII. sz., az alkalmazottak kereseti adójának szabályozásáról szóló előterjesztése a szolgálati járandóságokban és a munkabérekben beállott nagy változásokkal és a kisebb jövedelmű adózók nehéz megélhetési viszonyaival indokolta az adómentes jövedelem összegének felemelését. Kiemelte ugyanakkor, hogy az adókulcsot általában mérsékelte, csupán a havi 6000 pengőnél magasabb jövedelmek esetében hagyta meg a korábbi 38%-os adókulcsot. Minthogy az alkalmazottak kereseti adója a községeket (városokat), az utána járó állami pótadó pedig az államkincstárt illette - és a kettőt együttesen megállapított kulcs szerint tervezte kivetni -, a két adó arányát is külön kellett szabályoznia: 30-70% arányban. Végül felemlítette az előterjesztés, hogy a következőkben nem adóztatja önállóan a külön juttatásokat (lakáspénzt, karácsonyi pénzt stb.), hanem - szociális szempontokra figyelemmel - ezeket az alkalmazottakat a kereseti adó és az állami pótadó alapjával összevontan adóztatja. A rendelet tervezete megtalálható az előterjesztés mellett. Lásd az 1740/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. május 15. A forgalmi adóról szóló rendelettervezet nincs a jegyzőkönyv mellett. Feltehetőleg csak előzetes bejelentést tett a pénzügyminiszter az ezzel kapcsolatos elgondolásairól. Érdemben a május 25-én tartott ülésen tárgyalták. Lásd a 30. sz. jegyzőkönyv 22. napirendi pontját. í0 A Pénzügyminisztérium 245 328/1945. XVI. sz. előterjesztése szeint Spitzer Istvánt a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt 1920-ban fegyelmi úton más állásba helyezték, majd betegsége után, 1942-ben nyugdíjazták; ezért a 285/1945. ME sz. rendelet (MK, 1945. február 27.) 4. §-ában foglaltak alapján a tényleges szolgálatba visszavenni javasolta. 11 A Népjóléti Minisztérium „sürgősnek" jelzett előterjesztése szerint 2500 liter benzinre és a megfelelő mennyiségű olajra, a későbbiekben pedig havonta további 2000 liter benzinre volt szüksége. Az előterjesztés a járványveszély miatt létesített egészségügyi járőrorvos-szolgálat gépkocsi használatával, a Közegészségügyi Intézet oltóanyagtermelő tevékenységével, valamint a gyógyszerhiány miatt az Országos Egészségügyi Anyagraktárból történő folyamatos elosztással járó gépkocsiforgalommal indokolta az igényt. 396
