Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 26. 1945. május 4 390

26.1945. május 4. EB] [Erdei] 5. A fővárosi alkalmazottak fizetésének a rendelettervezet szerinti emeléséhez a minisztertanács nem járult hozzá, azonban hozzájárult ahhoz, hogy a fizetésrendezés ugyanazon kulcs szerint mint a közhivatalnokoknál itt is megtörténhessen április l-jétől visszamenőleg. A budapesti 100 %-os drágasági pótlékra vonatkozólag az a kívánság merült fel, hogy amennyiben a fővárosiak ezt az összeget megkapnák, úgy a többi Budapesten lévő köztisztviselőnek is meg kell kapni.

20 [14] Miklós: 1. A házmester és házbizalmi helyzetét szabályozni kell.

21 20 A Belügyminisztérium 110 151/1945. V. sz. előterjesztése ismertette Budapest székesfőváros polgármesterének 60 343/1945. VI. sz. alatt jóváhagyásra felterjesztett tervezetét a székesfővárosi alkalmazottak illetményeinek és munkabéreinek felemerésére vonatkozóan. Ez egyebek mellett a következőket tartalmazta: „A felterjesztett illetmény, illetve munkabértáblázatok szerint az illetmények általában 100-130%-kal emelkednének, csupán a napibéres takarítónők és dajkák egyes csoportjainál érné el az emelkedés a 410%-ot, míg a fővárosi intézményeknél, üzemeknél alkalmazott munkásoknál az alapórabér átlag 450%-kal emelkednék. A családi pótlék egységesen havi 60 pengőben lenne megállapítva. Az illetmények és munkabérek rendezése folytán a községi háztartásnál év 355,2 millió pengő, az üzemeknél pedig évi 445,8 millió pengő, összesen tehát évi 801 millió pengő kiadási többlettel kell számolni úgy, hogy az illetményeknél a szükséglet az eddigi évi 282,2 millió pengővel szemben évi 1083,2 millió pengőre emelkednék, ami havonta 90,2 millió pengő kiadást jelentene. A felterjesztés szerint az üzemi alkalmazottak illetményrendezésének a terhét a székesfőváros az üzemi díjszabások emelésével szándékozik fedezni. Ugyancsak a díjszabások emelésével kívánja fedezni a községi háztartás kereteiben kezelt illetményeknél jelentkező többszükségletet is. A szorosan vett közigazgatásnál, a közoktatásnál, valamint az egészségvédelmi, kulturális és szociális intézményeknél az alkalmazottak illetményrendezésével járó többkiadás fedezetéül a székesfőváros az alkalamzottak kereseti adója megosztási kulcsának kért megváltoztatása folytán várható több-bevételt és főleg a bevezetendő 5%-os városi általános forgalmi adóból várható új bevételt szándékozik kijelölni. Minthogy a kijelölt fedezetek csak hosszabb idő elteltével fognak ténylegesen rendelkezésre állni, a székesfőváros polgármestere az illetményrendezéssel járó kiadások céljaira egyelőre havi 90 millió pengő állami előleg rendelkezésre bocsátását kérte azzal a kötelezettséggel, hogy ezt az előleget a székesfőváros a városi általános forgalmi adó hozadékából akkor fizeti vissza, amikor az adóhozadéknak emelkedése a kiadások fedezésén kívül megfelelő tőkerészlet visszafizetését is lehetővé fogja tenni." Mint az előterjesztésből kitűnik a Belügyminisztérium egyeztette véleményét a Pénzügyminiszterrel s a fővárosi drágasági pótlék megítélésétől eltekintve, - amit a Belügyminisztérium méltányosnak talált, a Pénzügyminisztérium viszont ellenzett - az a közös álláspontjuk alakult ki, hogy nem lenne helyes, ha az állami és a fővárosi alkalmazottak fizetése között nagymérvű eltérés lenne, az állami alkalmazottak esetében azonban csak 50-100%-os fizetésemelésre volt ekkor lehetőség - így intézkedett a 8000/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 5.) -, ezért csak ilyen arányú fizetésemelést engedélyezett a Belügyminisztérium. Budapest polgármestere azonban továbbra is legalább 100-130%-os fizetésemelés engedélyezését kérte. Ezért és a kérdés nagy horderejére tekintettel kérte a belügyminiszter a minisztertanács állásfoglalását. 21 A házmesterek és főleg a házbizalmiak egyes politikai pártok szempontjait követve szinte önálló hatalmi tényezőként léptek fel. Ezzel a sajtó is többször foglalkozott. Nem tudunk arról, hogy ekkor kihirdetett jogszabályban foglalkoztak volna e kérdéssel, csak jóval később, s akkor is mindössze a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről intézkedtek. Lásd a 7500/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. szeptember 2, 394