Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 23. 1945. április 23 357

23.1945. április 23. [13] Vörös: 4. A volt Tanácsköztársaság stb. miatt hátrányt szenvedettek rehabilitálásánál ne a minisztertanács, hanem a HM döntsön. Valentiny és Vásáry kívánatosnak tartják, hogy a polgárokkal szemben ne kivételezzék a honvédséget, mire a minisztertanács úgy határozott, hogy az ügyek továbbra is minisztertanács elé kerüljenek.

14 [14] Vörös: 5. A honvédelmi állandó igazolóbizottsági tagokra tett előterjesztését

15 a minisztertanács elfogadta. [15] [Vörös] 6. Ugyancsak elfogadta a minisztertanács dr. Messik János tart. hadnagynak századossá, és dr. gr. Széchenyi Pál tart. zászlósnak főhadnaggyá való előléptetését.

16 [16] [Vörös] 7. András Sándor ezredes vezérőrnagyi előléptetésénél Miklós megjegyzi, hogy múltját nem ismeri annyira, hogy határozottan állást foglaljon, végeredményben azonban

17 a minisztertanács elfogadja. 14 Vörös János javaslata nyilvánvalóan a katonák rehabilitálására vonatkozott. Az előzményeket illetően lásd all. sz. jegyzőkönyv 21. és a 19. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját, valamint a 285/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. február 27. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a Honvédelmi Minisztérium 3168/IH.1945. sz. előterjesztése. Ebben csak az az érdemi eltérés az általános szabályozástól, amit Valentiny és Vásáry kifogásolt. Lásd a 753/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. május 10. 15 A Honvédelmi Minisztérium 22 643/ Ein. ig. biz. sz., 1945. április 14-én kelt előterjesztése szerint Vörös János a honvédelmi állandó igazolóbizottság budapesti működéséhez a már igazolt tisztek közül rendes tagnak Tolnay Dezső vezérőrnagy és Virágh László ezredes, póttagnak pedig Sóvári Tihamér vezérkari alezredes és Szepessy Schanek Ottokár alezredes kijelölését kérte. 16 A Honvédelmi Minisztérium 21 016/Eln. II. 1945. sz. március 28-án kelt előterjesztése szerint nevezettek 1944. november 22-én, amikor tudomást szereztek arról, hogy a nemzeti ellenállási mozgalom katonai vezetőit Tartsay vezérkari százados lakásán letartóztatták, nyomban oda siettek s a „nemzeti számonkérő bizottság" csendőr osztagával tűzharcba kerültek, példaadandó magatartás után mindketten vértanú halált haltak. A javaslat az előléptetés időpontjául 1945. március 15-ét jelölte meg. Messik János (1915-1944) jogi diplomával rendelkezett, Csepelen, majd Budapesten, a Váci úton lévő Ford Műveknél dolgozott, mint üzletvezető. Tartalékos tisztként a légvédelmi tüzéralakulatnál szolgált. Kapcsolatot tartott a Kommunista Párt Katonai Bizottságával. Széchenyi Pál (1918-1944) államtudományi diplomával rendelkezett. Tartalékos tisztként a légvédelmi tüzéralakulatnál szolgált. 1944. október 15-e után megtagadta az eskü letételét Szálasira. 17 A Honvédelmi Miniszter 21 126/Eln. II.-1945. sz. április 3-án kelt előterjesztése szerint András Sándor vezérkari ezredes, a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke politikai állásfoglalása miatt korábban - évfolyamtársaival szemben - mellőzve lett. Évfolyamtársai már 1944. november l-jén vezérőrnaggyá léptek elő, ezért előléptetés mellett a vezérkari évfolyamba való besorolását is tartalmazta a javaslat. András Sándor (1899-1985) 1918-ban végzett a Ludovika Akadémián, majd 1929-ben elvégezte a Hadi Akadémiát. A második világháború idején a légierőknél szolgált. 1942-ben kinevezték a Légvédelmi Parancsnokság vezérkari főnökévé. 1944-ben a 10. gyalogos hadosztály parancsnoka lett. 1946-ban végelbánás alá vonták. 1947-ben tízévi kényszermunkára ítélték, csak 1956-ban szabadult. 1991-ben rehabilitálták. 361