Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 23. 1945. április 23 357

23. 1945. április 23. Miután mindezekkel a jó viszonyt megronthatja, véleménye szerint fel kell kérni, hogy ezektől a gondolatoktól álljon el.

3 A minisztertanács egyhangúlag elfogadta. [5] Erdei [1.] a csendőrség feloszlatásáról szóló rendeletet hozza. A kollektív felelősség kimondása ellen Valentiny, Faragho, Miklós, Vörös, Vásáry szólalnak fel, úgy hogy végeredményben a minisztertanács egyhangúlag a kollektív felelősséget „a csendőrségnek mint testületnek felelőségéire változtatta át. Vita van még a nyugdíj fizetése körül, amelyet azonban az eredeti formájában fogadnak el és a rendeletet változásokkal ugyan, azonban egyhangúlag elfogadták.

6 [6] [Erdei] 2. Az Államrendőrség felállításának rendeletét hozza, mellyel kapcsolatban Teleki az igazolás időpontjával kapcsolatban szólal fel és a jogi végzettséget tartja kívánatosnak, míg Vásáry felkéri a belügyminisztert, hogy tegyen részletes jelentést a rendőrség statusáról, melyre a minisztertanács legközelebbi ülését jelölik meg, - majd kéri a belügyminisztert, hogy a megyei, városi főkapitány, járási rendőrkapitány, politikai osztályvezető állások betöltésénél a pártok szerinti megoszlást kéri a minisztertanácsnak bejelenteni, [sic!] Miklós megállapítja, hogy a rendelettervezetet egyhangúlag elfogadták,

7 majd 5 Szent-Györgyi Albert 1945. április 22-én kelt, Miklós Bélához intézett levelében beszélgetésre kért alkalmat. „Úgy hiszem - írta - megtaláltam a hadifogoly-ügy megoldását, amelytől az egész magyar-ügy függ. Az én nemzetközi nevem és súlyom is lényegesen segíthet a kérdés megoldásában és hajlandó vagyok az egész ügyért a felelősséget magamra vállalni, ha Tőled a cselekvéshez a felhatalmazást megkapom." (MOL XIX-A1-j 1945-XXIII/d-1521). Szent-Györgyi Albert ezekben a napokban meghívást kapott a Szovjetunióba s május 6-án utazott el feleségével együtt Moszkvába. 6 Az előzményeket illetően lásd a 16. sz. jegyzőkönyv 1., a 19. sz. jegyzőkönyv 12. és a 21. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. A rendelettervezet 1-3. §-ának, vagyis a csendőrség feloszlatásáról szóló részének két változata is megtalálható a jegyzőkönyv mellett. A végül elfogadott, s a rendeletben megjelent változat szövegét Erdei Ferenc a minisztertanács ülését közvetlenül megelőző napon jutatta el a miniszterekhez. A tervezet első változatának azt a részét, amely módosításon ment keresztül (1-3. §) 23/a. sz. mellékletként közöljük. A csendőrség feloszlatásáról és az Államrendőrség megszervezéséről az 1690/ 1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 10.) intézkedett. 7 Az előzményeket illetően lásd a 4. sz. jegyzőkönyv 5., a 16. sz. jegyzőkönyv 1. és a 19. sz, jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. A rendelet tervezete megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ebben többek között arról volt szó, hogy a megyei és városi főkapitány, a járási és városi kapitány személyére, valamint a főkapitányságok és kapitányságok politikai osztályának vezetőjére a belügyminiszter rendeletének kézhezvételétől számított 15 napon belül a törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetve a városi képviselőtestület tartozott javaslatot tenni. Ehhez kapcsoltan írta be Miklós Béla saját kezűleg a 6. § 5. pontjának következő szövegét: „5. Az ország később felszabadult részén az önkormányzatok ottani megalakulása után számítandó ugyanannyi idő után állítandó fel." A Magyar Államrendőrség felállításáról szóló 1700/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 10.) elsősorban a személyi állomány kiválasztásának, jelölésének, kinevezésének módozatairól intézkedett. 359