Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 22. 1945. április 19 343

22.1945. április 19. tékony volna-e. Bizonyos csak az volna, hogy sok gyógyszer ára indokolatlanul ma­gasra emeltetnék, míg az bizonytalan maradna, hogy ennek ellenében sikerülne-e más gyógyszerek indokoltan magas árát leszorítani. 4 A gyógyszer-szabadkereskedelem mellett előkerül az áru és megindul az utánpót­lás. Mivel azonban kevés a nagykereskedő és termelő, ezek megállapodásaikkal meg­akadályozhatják az egészséges árkialakulást és számtalan visszaélésre adódik alkalom. A túlmagas és ellenőrizhetetlen árakat nagyobbrészt ismét az állami, ill. közintézmé­nyek fizetnék meg. 5 Kompromisszumot jelentene, ha a gyógyszerkereskedelmet átmenetileg, (vagy végleg) az állam veszi át és erre kijelölt szerv (egészségügyi anyagraktár) útján bonyo­lítja le a gyógyszerforgalmat, szükség esetén árkiegyenlítéssel. A gyógyszertaxa elké­szítéséig is alacsonyabban lehetne tartani az árszintet. A gyógyszerárakat általában az 1944-es ár négyszeresében 33 lehetne megállapítani, ami nem terhelné súlyosan a fogyasztókat. A gyógyszerkészleteket az anyagraktár ve­gye át a nagykereskedőktől és gyáraktól olyan áron, ami a termelést és utánpótlást is biztosítja, tehát a négyszeres árszinten felül is. Az anyagraktár gondoskodjon a szét­osztásról, mivel erre jelenleg a kereskedelem amúgy sem képes. A négyszeres gyógy­szerár és az átvételi ár között a gyógyszerek egész soránál mutatkozó különbözetek az államot terhelnék. Ezt a nagy összeget nagyobb részben fedezni lehetne különösen a fájdalomcsillapító (aspirin) és mellette az altatószerek sokszoros (15-20 szoros) ár­emelésével. Ezen szerek tömegfogyasztási cikkek, a közönség magas ár mellett is fo­gyasztaná őket, viszont közegészségügyi szempontból másodrangúak. Ez a közvetett adó nem a komoly betegségben szenvedőket sújtaná. Ezen terv megvalósításához szükséges volna a gyógyszerárkiegyenlítő alaphoz for­gótőke és hitelkeret; a gyógyszerelosztáshoz jármű; a monopolizált haszongyógysze­rek csempészésének meggátlása és végül az anyagraktár szervezetének kibővítése. Hátrányai főleg, hogy akkor, amidőn azonnali intézkedés szükséges, gyökeres szerve­zeti reformmal jár, aminek életképes megvalósítása hosszabb időt vehet igénybe, hogy továbbá a felemelt árú fájdalomcsillapító szerek stb. csempészete elvonhatná az alapul vett pénzügyi fedezetet. Az ismertetett megoldási lehetőségek előnyeinek és hátrányainak mérlegelése arra az eredményre vezet, hogy a 2/b) és 3) alatti megoldás kombinálása látszik legcélrave­zetőbbnek. Általában lineáris áremelés volna keresztülviendő, de nem a túlmagas nyolcszoros, hanem csupán 4 34 szeres alapon. Ekkor biztosítva volna a mai helyzettel szemben a gyógyszer egy részének rentábilis termelése és árusítása és ki volna 35 legna­gyobbrészt küszöbölve az az indokolatlan haszon, mely a nyolcszoros áremelésnél előállana. A legfontosabb gyógyszereknél pedig - mintegy 40 alapgyógyszernél - téte­lenkénti áremelés volna alkalmazandó a beszerezendő adatok alapján, ami egynéme­lyiknél a négyszeres alatt maradó, a legtöbbnél a négyszeres fölé emelkedő, de a mai feketepiaci árszínvonalnál alacsonyabb árakat eredményezne. " Az előző három szót ceruzával aláhúzták. M A 4-es számot ceruzával bekarikázták. 35 A mondat eddig terjedő részét aláhúzták. 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom