Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 22. 1945. április 19 343

22. 194S. április 19. 22. Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten, 1945. évi április hó 19-én a miniszterelnökségi tanácsteremben tartott minisztertanácsról Jelen vannak: Miklós Béla miniszterelnök, Erdei Ferenc, Teleki Géza, Faragho Gábor, Vásáry István, Valentiny Ágoston, Molnár Erik, Gábor József, Nagy Imre, Vörös János, Takács Ferenc, Gyöngyösi János miniszterek, Balogh István államtitkár és Csukásy G. Lajos, a minisztertanács jegyzője. [1] Miklós megnyitja az ülést, amely után Erdei azt a kérést terjeszti elő, hogy a csendőrség feloszlatásának és [a] rendőrség felállításának rendeletét hétfőn hozhassa.

1 [2] Valentiny: 1. [Az] igazoltatás rendeletét olvassa fel. Teleki összeférhetetlennek tartja, hogy a pártok ugyanazon hivatalból küldjenek ki köztisztviselőket és felveti a kérdést, hogy az Operaház tagjait ki bírálta el. Valentiny: Az igazolóbizottságban azért vannak a pártoknak és szakszervezeteknek kiküldöttei, hogy az igazolás annyival igazságosabb legyen s nehogy közalkalmazott kiküldésével azt már ezzel igazolják. Az Operaház tagjait nem a színészek szabad szakszervezete, hanem politikai igazolóbizottság igazolja. Nagy felveti, hogy a vezető állásban lévőkre nincs kimondva, hogy vezető állásban nem maradhatnak. A minisztertanács a rendeletet kiegészíti, majd ezzel a változtatással elfogadja.

2 1 Lásd a 23. sz. jegyzőkönyv 5. és 6. napirendi pontját. 2 Lásd az 1080/1945 ME sz. rendeletet, MK 1945. május 2. Ezzel a 15/1945 ME sz. rendelet (MK 1945. január 4.) hatályát vesztette. A 29. §-ra terjedő rendelet 1. §-a a következőket tartalmazta: „Igazoló eljárás alá kell vonni minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat, tekintet nélkül arra, hogy a 15/1945. ME számú rendelet hatálybalépése előtt vagy az után nevezték ki, illetőleg választották meg, - továbbá minden olyan közalkalmazottat, aki a Vörös Hadseregnek a közalkalmazott szolgálati helyére történt bevonulása után nyugdíjazását kérte vagy állásáról lemondott, annak megállapítása végett, hogy magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. A magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek kell tekinteni különösen ha a közalkalmazott nyilas vagy más fasiszta jellegű párt (mozgalom) tagja volt, ilyen pártot (mozgalmat) támogatott vagy azok célkitűzését, működését, helyeselte; ha a háborúba való belépés, a háborúban való további részvétel vagy a tengelyhatalmak érdekében vagy pedig a szövetséges hatalmak érdekei ellen propagandát fejtett ki; ha akár közvetlenül, akár tetteivel, közhangulatot kialakító magatartásával közvetve, az ország lakosságának egy részének érdekeit sértő, a magyar alkotmány szellemével ellenkező jogszabályok hozatalát mozdította elő vagy ilyen jogszabályok végrehajtásában oly módon vett részt, hogy ezáltal az érintett személyek helyzetét súlyosbította; ha az ország lakosságának egy része ellen gyűlöletre izgatott. 343