Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311

20. 1945. március 29. I. Észak-erdélyi és kelet-magyarországi magyar intézmények. 1) Kolozsvári Magyar Tudományegyetem 2) Erdélyi Múzeum Egyesület 3) Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet 4) Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület 5) Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja 6) „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja, Kolozsvár 7) Az Erdélyi Református, róm. kat., unitárius és magyar evangélikus egyházak, úgy is mint iskolafenntartó hatóságok. 8) Mezőgazdasági Főiskola 9) Pénzintézetek: Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank, Magyar Általános Hitelbank Fiókja Kolozsvár, Erdélyi Leszámítoló Bank és Pénzváltó Intézet Kolozsvár, Erdélyi Kereskedelmi Bank Kolozsvár és a Marosvásárhelyi Takarékpénztár.

55 Az intézmények politikai helyzete a történelmi változás után. Az intézmények (a pénzintézetek kivételével amelyeknek nem volt politikai jellege, ide értve természetesen az egyházakat is) már végrehajtották, azaz végrehajtás alatt áll, a demokratikus követelményeknek megfelelő átszervezése. Az intézmények jelentősége. Ezekre az intézményekre az erdélyi magyarságnak rend55 A Kolozsvári Magyar Tudományegyetem 1872-ben Ferenc József Egyetem néven létesült. A két világháború között I. Ferdinánd román király nevét viselte. 1945 januárjában Bolyai Egyetem néven szervezték újjá, majd 1959-ben egyesítették a Victor Babes Egyetemmel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés határozata alapján 1859-ben Kolozsvárott hozták létre. Gyűjteményei, bölcsészeti, nyelvi, jogi és társadalomtudományi szakosztályai, vándorgyűlései és kiadványai révén az erdélyi magyarság legfontosabb tudományos intézménye volt. 1948-ban államosították. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) társadalmi összefogás révén 1885-ben Kolozsvárott alakult. Az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztését szolgálta: iskolákat, óvodákat, árvaházakat, könyvtárakat tartott fenn, olvasó- és dalosköröket, ifjúságnevelő mozgalmakat szervezett, ismeretterjesztő műveket adott ki. Ipari, fogyasztási és hitelszövetkezeteket hozott létre. 1946-ban a Magyar Népi Szövetség Közművelődési osztályába olvadt be, majd államosították. Az Erdélyi Gazdasági Egylet 1844-ben az erdélyi mezőgazdaság fejlesztésére alakult Kolozsvárott, folyóiratot adott ki, népies gazdasági előadásokat szervezett. A Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia 1869-ben alakult, 1942-ben főiskolává szervezték át. Az Erdélyrészi „Hangya" Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központjához 376 tagszövetkezet tartozott. Főleg a tagszövetkezetek fogyasztási cikkekkel való ellátásával foglalkozott, de iparteleppel is rendelkezett. A „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja mint Szövetkezet 1923-ban Kolozsvárott létesült. Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Besztercén volt alközpontja. 1943-ban 204 helyi hitelszövetkezet, 131 tejszövetkezet, 43 egyéb (házipari és népművészeti) tagszervezet és 4 ellenőrző kirendeltség tartozott hozzá. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. 1894-ben alakult. Bánffyhunyadon, Désen, Marosvásárhelyen, Nagybányán és Szamosújváron voltak fiókjai. Alaptőkéje 1943-ban 2 millió pengő volt. A Magyar Altalános Hitelbank Kolozsvári Fiókja 1942-ben létesült. Az Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. 1922-ben létesült Kolozsvárott. Fiókjai voltak Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Alaptőkéje 1943-ban 750 000 pengő volt. Az Erdélyi Kereskedelmi Bank Rt. 1941-ben alakult Kolozsvárott. Alaptőkéje 1943-ban 1 millió pengő volt. A Marosvásárhelyi Takarékpénztár Rt. 1876-ban alakult Fiókjai voltak Besztercén, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Mezőbándon, Nyárádszeredában. Alaptőkéje 1943-ban 800 000 pengő volt. 326