Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 20. 1945. március 29 311
20. 194S. március 29. [30] Balogh az egyetemi altisztek 170%-os emelést kérnek a már megállapított 110%-os emeléssel ellentétben. A minisztertanács a kérést jogtalannak tartja, s ahhoz nem járult hozzá. [31] Babgh a mellőzött tanerők egy rendfokozattal való emeléséhez kér hozzájárulást, [sic!] A minisztertanács úgy határozott, hogy a mellőző tteknek ügyét meg kell vizsgálni, és ha előléptetésre tényleg sorra kerültek volna, a kultuszminiszter saját hatáskörében intézze el kinevezésüket. [32] Balogh kéri a minisztereket, hogy mindazon rendeletet, amely közérdekű ügy, a Távirati Irodán keresztül jutassák el a sajtóhoz 33 , nehogy részrehajlás vádjával illethessék őket. Nagy vita van a minisztertanács tagjai között a Néplap melléklete körül melynek 9. pontja és 16. pontja ellen Balogh igen erélyesen tiltakozik, Valentiny pedig ail. pont ellen kell ki. 34 Ezzel kapcsolatban Gyöngyösi bejelenti, hogy az egyik helyi szovjet hatóság elrendelte, hogy a telekkönyvi átírásokat a földreformmal kapcsolatban internálás terhe alatt még vasárnap is végre kell hajtani. Gábor megjegyzi, hogy ő 35 ezt a mellékletet nem látta, annyit azonban tud, hogy az orosz katonai hatóságok igen érdeklődnek a földreform iránt. Most Vásáry veszi át az elnöklést. 33 A Magyar Távirati Iroda 1945. márciusában kezdte meg ismét a működését. 34 A Néplap 1945. március 27-i számának „Szervezni a földreform végrehajtását! Irányelvek a Magyar Kommunista Párt szervezetei számára" című melléklete képezte a vita tárgyát. A 9. pont arról szólt, hogy a földigénylő bizottságok feladata annak megállapítása, hogy mely birtokokat kell, mint a hazaárulók, háborús- és népellenes bűnösök földjét minden kártérítés nélkül elkobozni. „Ez azt jelenti - olvasható az irányelvekben -, hogy a földigénylő bizottságok az elkobzandó birtokokról szóló határozataikban nincsenek kötve népbírósági ítéletekhez, vagy igazolóbizottsági döntésekhez, hanem kizárólag saját belátásukra és jogérzetükre támaszkodva kimondhatják, hogy a községben kit tekintenek hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek." ... „Sokkal bátrabban és erélyesebben mondhatják ki, mint más állami szervek, hogy az elmenekültek, a régi rendszer népellenes elemei, a reakció támaszai, a vitézek stb. bűnösök - a rendelet értelmében - földjük tehát elkobzandó. A földreform végrehajtását tehát ily módon összekapcsolhatják a reakció elleni harc kiszélesítésével és az állami közigazgatási szervezet megtisztításának munkájával." Ali. pont arról szólt, hogy a földesurak részéről várhatóan meginduló földreform-ellenes agitációval szemben fel kell lépni „a politikai agitáció, a felvilágosítás eszközeivel, de fel kell lépni hatalmi eszközökkel is."... Utalt arra, hogy „a földigénylő bizottságok tagjai megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak tekintendők, akiknek a szervezett népre és a demokratikus rendőrségre támaszkodva joguk van letartóztatni, eltávolíttatni a szabotáló közhivatalnokokat." A 16. pont a földosztás előkészítéséről, szervezési feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a „földosztás megkezdésekor ünnepélyes gyűlést kell tartani, ünnepélyes lakomával, ha csak lehet a kastélyban, vagy az úrilakban és ezzel is kihangsúlyozni a nap ünnepi jelentőségét. A falu népének ilyen külsőségek révén is látnia kell az idők változását, hadd érezze, most ő az úr." 35 A mondat ez utáni részét Gábor József tintával, egyes szavak áthúzásával, mások beírásával, illetve a mondat végének kiegészítésével a következőképpen alakította át:„ezt a Néplap-mellékletet még nem látta. Az orosz katonai hatóságok tényleg igen érdeklődnek a földreform végrehajtása iránt, de a közigazgatási kérdésbe nem avatkoznak bele." 317
