Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 19. 1945. március 28 300

19. 1945. március 28. [9] [Erdei] Jelenti továbbá, hogy Szent-Györgyi első munkatársát, Dr. Alpári Imrét racionalizálási kormánybiztossá történendő kinevezésre javasolja, azonban ő nem lát garanciát arra, hogy ha szükség is lenne ilyenre, Alpári megfelelne oda.

8 [8. folyt.] Miklós kéri a belügyminisztert, hogy a közös felülvizsgáló bizottságot mielőbb állítsák össze és a hibákat szüntessék meg mielőbb, míg a kormány Budapestre kerülne, mert ott amúgy is sok gondjuk lesz. [9. folyt.] [Miklós] A racionálizási kormánybiztosra vonatkozólag a minisztertanács döntését szögezi le, hogy elvi álláspontjuk az, hogy [a] kormánybiztosokat nem szaporítják. [10] Erdei a közigazgatás ideiglenes rendezése rendelettervezetét ismerteti.

9 A minisztertanács tagjai közül többen szólalnak fel. A részleteknél megállapodnak, hogy a 2. §-ban a második sortól kezdve öt sort törölnek. A 7. §-nál a vádaláhelyezést törlik. A 17. §-ban a főszolgabírói állást törlik és ügykörét a választott járási főjegyzőre ruházzák. A

II. fejezetet egészében törlik. A 23. §-t 18.-nak hozzák előre az igazolás végett. Itt megállapítják, hogy a nem közszolgálati alkalmazottak igazolásául a legutolsó állandó lakhelyük Nemzeti Bizottságának politikai bizonyítványa szolgál. A polgármesteri és alpolgármesteri állások betöltésénél vita van. Úgy állapodnak meg, hogy az 1929: XXX. tc.-nek a városi tanácsra vonatkozó szakaszát hatályon kívül helyezik s így a városi tanácsot visszaállítják, valamint hogy minden községben, körjegyzőségben legalább egy jegyzőnek jegyzői képesítéssel kell bírnia.

10 8 Dr. Alpári Imrére vonatkozóan további adatokat nem ismerünk. A 9. napirendi pont folytatását lásd a 8. napirendi pont folytatását követően. ' Az előzményeket illetően lásd a 3. sz. jegyzőkönyv 3., valamint a 13. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. A rendelettervezet két változata megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Az egyik példányon láthatók Miklós Béla - feltehetőleg a napirendi pont minisztertanácsi tárgyalása során készített - feljegyzései, módosításai. A másik példány e módosítások figyelembevételével készült, s ez jelent meg 1030/1945. ME sz. rendeletként a MK 1945. április 26-i számában, mint a 14/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. január 4.) kiegészítése. 10 A rendelettervezet szövegén a tárgyalás során 78 módosítást eszközöltek, és módosították a tervezet egész szerkezetét. Mindezek visszaadására csak a teljes szöveg közlése esetén nyilna alkalom, ettől azonban, terjedelmi okokból, el kellett tekintenünk. Csak a jegyzőkönyvben jelzett lényegesebb szövegmódosítások értelmezésére szorítkoztunk. A 2. § eredetileg a következőket tartalmazta: „A törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület megalakítása úgy történik, hogy a helyi Nemzeti Bizottságban résztvevő pártok és a képviselt szakszervezetek híveik számának, illetőleg erőviszonyaiknak megfelelő arányban küldik ki képviselőiket, tekintet nélkül arra, hogy magában a Nemzeti Bizottságban egyenlően, vagy arányosan vannak-e képviselve az egyes pártok és szakszervezetek. Az egyes pártok, illetőleg szakszervezetek képviseleti arányát a nemzeti bizottságok állapítják meg, viszont a képviselőket maguk a pártok, illetőleg szakszervezetek küldik ki." Az első mondat „úgy történik, hogy" szavai után következő részt húzták ki a mondat végéig terjedően, majd a következő mondatot kezdő nagy „A" betűt kisbetűre változtatva tették folyamatossá a szöveget. 302